E-könyvek olcsón, ingyenesen: képregények is minimáláron (I. rész)

Indul a nagy December, a Könyvkarácsony. Sorra mutatják be akciós ajánlataikat az e-book kiadók, kereskedők is. A Multimediaplaza generál árleszállítást tart a mai naptól. Népszerű kalandregények, klasszikusok, krimik, főző-mindentudók, történelem búvárlati esszék sorakoznak. Filozófiai művek, szociológiai értekezések is szerepelnek az

Nyelvi presztízs és e-könyv: cselendzsel az agykuki

Az e-könyv nem informatikai, hanem könyvészeti fejlemény. Az elektronikus könyv előképe nem a számítógépes textualitás, hanem az a kézműves szöveg, amely képes változni évezredektől évezredekre, évszázadokról évszázadokra, vagy napjainkban, akár évtizedenként. A hardver-gyártók, szoftver-programozók csak készítői, nem feltalálói az elektronikus

A könyvgondozás konferenciája az ELTÉ-n: gondolatok a változó könyvtárról

Az elmúlt hét nagytudományos eseménye volt a könyvtári világban az ELTE BTK Információ- és Könyvtártudományi Intézetének kreatív tanácskozása. Az egyetem vezetésnek legmagasabb szintű képviselete mellett a kulturális államtitkár, Hoppál Péter is jelezte részvételi szándékát. Az előadások menete, a pontos és

Az ingyenes hangoskönyvek elérhetőségei. II. rész. E-book szöveg, saját Word dokumentum felolvastatása

Az e-book olvasó eszközök egyik legizgalmasabb szolgáltatása a szöveg „kihangosítása”. A képernyőn előttünk futó szöveget nem csak olvashatjuk, hanem hangzó formában is élvezhetjük. A Text to Speech opció kiválasztásával, és a fülhallgató bedugásával, már szól is a mű. Többnyire csak

Az ingyenes hangoskönyvek elérhetőségei. I. rész

Népszerű a hangoskönyv, egyre többen fülelik, mint szemezik a szövegeket. Mindig meglepődök, mikor azt látom: a Magyar Elektronikus Könyvtár sikerlistájának első tíz helyén legalább két-három mű a hangzó irodalom kategóriájából való. Miért fülessel engedi magához a regényt valaki, az Egri

Mesél a Vörös Szalon – a Volt és a Lesz könyvtára párhuzamos?

A Petőfi Irodalmi Múzeum márványterei közt egy meghitt szála bújik meg. Vörös Szalon. Gyülekezik a közönség, lassan megtelik a terem. Fodor András (1929-1997) költő, esszéista, műfordító új tanulmánykötetét mutatja be a Gondolat Kiadó. A testes írásgyűjteményt Fodor János, a könyv szerkesztője

Ledőlt a Telekom könyvszekrény: egy porhintés története

Mától megszüntette a Telekom a ’txtr könyvolvasójának szolgáltatásait.  A leállítás érinti a készüléket, a tartalmat egyaránt. Ebből következően a Telekom egy közleményt adott ki. Így fogalmaz a multi: „Ezúton tájékoztatjuk, hogy partnerünk oldalán történt okok miatt a Telekom txtr e-könyv

Plázákból vissza a könyvterekbe, könyvtárakba

A Gutenberg-galaxis adottságait, fejlődését többnyire bölcsész szemszögből elemzik a szakírók. Ez kulturálisan érthető, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a meghatározottságot sem, hogy valójában a könyv, mint termék, fogantatásától az eladásáig, sok egyéb faktor együtthatásának van alárendelve. A gazdasági

A Nagy Karambol: e-book és print találkozása

A Gutenberg-galaxis Googletenberg ideává formálódhat. Az elektronika új hordozójává vált az íráskultúrának, épp úgy, mint hajdanán a pergamen, vagy az utóbbi évszázadokban a papír. Míg a fizikai alapú tartalom konzervek, mint a könyv, megőrzik a szöveget, addig a virtuális text-komplexek,

Könyvhangárból újra kisasztalra: a compjú-könyv állomásai

Az e-könyv évek alatt megérdemelt pozíciókat vívott ki magának az olvasás világában. Egyre több szöveg kerül kijelzőkre, az olvasók elfogadják ezt az információs betűcsatornát, irodalomélvezeti elektronikát. A folyóirat-kultúrában az online megjelenés szinte teljes mértékben átvette a print változat évszázados szerepét.

Self-publishing alapok tudományos folyóiratban

Az e-nyelvmagazin közli Kerekes Pál self-publishing tanulmányának néhány részletét. A kivonat azokból a fejezetekből készült, amelyek a self-publishing alapfogalmait járják körbe. A szemelvények kísérletet tesznek a független könyv jellemzőinek értelmezésére. Az e-nyelvmagazinban publikált írás néhány fogalom magyarázata: Self-publishing definíció A

Plagizátorok és lélekkufárok fogságában – néhány szó a digitális enyveskezűségről

„II. Ptolemaiosz idején íróversenyt rendeztek az alexandriai könyvtárban. A hét főből álló zsűri hat tagja két olyan szerzőnek ítélte a díjakat, akiknek a művei a legnagyobb tetszést aratták a közönség körében. A hetedik zsűritag, Arisztophanész azonban a legkisebb sikert elért

Új fejezet a könyvkiadásban: self-publishing és a Rukkola egy úton

A Librarius számol be egy izgalmas e-book menedzsment eseményről. A tudósítás szövege: Magyarország első könyvcserélő oldala, a Rukkola 2012-ben alakult. Ma már 33 ezer felhasználó közel 350 ezer könyve forog a tagok között az oldalnak köszönhetően. A szolgáltatás még az

Dömperek hozzák a kéziratokat

„Mosolygok azon is, amikor mások sikítoznak az e-book vagy a tablet miatt. Úgy gondolom, hogy ezek csak szélesítik az olvasók lehetőségeit. A vészharangokat kongatni ostobaság” – fogalmaz Zalán Tibor költő, műfordító abból az alkalomból, hogy hatvanadik születésnapján köszöntötték a Nemzeti

Versek és Internet – Facebook strófák, gályarabok

„Létezik-e inkább internetes felületre, online irodalmi lapokba való vers, és létezik-e inkább nyomtatott folyóiratba, kötetbe való vers” – teszi fel a kérdést Molnár H. Magor, az Irodalmi Jelen-ben publikált írásában. Címe: Netversek. Így következtet a tanulmány írója: „Amikor egy folyóiratszámot

Olvass képeket! Ingyen, szabadon, colorban, antikban

„Viszlát betű!” – szinte ez jut az eszébe az embernek, ha szemezget az új könyvdigitalizálási projektek között. Az értékmentők felismerték, hogy a vén kötetek, öreg salabakterek képesek új impulzusokat adni oly módon is, hogy a bennük lévő vizuális anyagból készítenek

Befuccsoltak a legnagyobb könyv-előfizetéses szolgáltatók

Ötmilliárd forintnál is több invesztíció sem hozott sikert a könyvüzletben. Bezárt az Oyster, a globális könyvcsatorna. Ez magyar szerzőket és magyar olvasókat is érint. Lassú csőd következik a híradások szerint, az ügyfélkör átvételéről további egyeztetések zajlanak az állva maradt cégek

A papírfogyasztótól az irodalmi user-ig (felhasználóig)! Van visszaút?

Gyakran idézett mondás: eredetileg minden szerző, beleértve a későbbi nagy írókat is, első lépésként kiadatlan szerző. A „kiadatlanság” fogalma azonban megváltozott. Csak olyan írásmű létezik, amelyet már publikáltak, és olyan, amelyet még nem akarnak publikálni. Az e-book megjelentetési potenciál végtelen,

Újabb könyves kudarc: megint bezárnak egy kultúrteret

Nagy cég a Telekom, és még ennek a vállalatóriásnak is sikerült megbuknia a könyvekkel: bejelentette ügyfeleinek az e-könyv üzletág megszűnését. A csinos, egyébként eredetiben jól mutató weboldal is pusztaság, csak a közlemény áll rajta: „A Telekom txtr e-könyv áruház október

Olvasási reneszánsz: az informatika hatására nőtt a könyvtárhasználat

A média és a biznisz uralta könyv mintha teljesítőképessége végéhez közeledne. A kereskedelmi könyvpaloták életképessége megkérdőjeleződött, inkább bezárásokról, mint nyitásokról kapunk hírt. A plázák neonos hodálya a szöveges állományok Bermuda háromszögének tűnik egyre inkább. Utólag nyilvánvaló az, amit egyébként az

Nem faljuk a digitális könyveket! (És ha mégis?)

A Magyar Nemzet körképet közöl az e-könyvek helyzetéről. A napilapos egyszerűsítésekkel operáló cikk nem tudósít, hanem sugalmaz. Mégpedig azt, hogy nem olvasunk elektronikus tartalmakat. A szerző összegzése szerint legalábbis. Abból következtet, hogy mit mutatnak a könyveladási statisztikák. A magyar helyzetet

Ki beszél itt e-bookról? Képernyőre szcenírozott irodalom hódít

Az e-book nem informatikai, hanem könyvészeti fejlemény. (Irodalmi értelemben természetesen.) Az elektronikus könyv előképe nem a számítógép, nem a szövegszerkesztő alkalmazás, hanem az a textualitás, amely képes változni évezredektől évezredekre, évszázadokról évszázadokra, vagy napjainkban, akár évtizedenként. A hardver-gyártók, szoftver-programozók csak

A könyv halott. Pont nem, és éljen a könyv!*

Nem hogy kevesebb nyomtatott könyv fogy, éppen ellenkezőleg: egyre meredekebben nő a print kiadványok forgalma – derül ki egy brit statisztikából. A hagyományos könyvkereskedelem öt százalékos bővülést realizált 2014-ben a szigetországban. Ugyanakkor az is tény, hogy Angliában a teljes könyvforgalom 30

Új könyvhelyekről, olvasási szokásokról

A legokosabb lenne a nyilvános WC-ék fülkeajtóinak belső oldalára – szembe a dolgát végzővel -, illetve a piszoárok szabad felületeire könyvreklámokat elhelyezni: végtére is ilyenkor olvasnak a legtöbben – állítja egy merész elemzés. Tovább finomítja a gondolatot a szabad pr-szemléletű

Nem harap az olvasó. Vagy mégis?

Karinthy Frigyes az „Együgyű lexikon” című szatirikus gyűjteményében így ír az olvasóról: Az olvasó „Sajátságos, a természettudósok tanúsága szerint csak igen ritkán megfigyelhető jelenség, melynek okát a terápia sikertelenül keresi. Külalakja egészen olyan, mint az embereknek és a többi íróknak:

Murányi Vénusz: a század szerelme e-könyvben

Az e-könyvkiadók igyekeznek a nyárhoz alkalmas olvasnivalót kínálni. Úgy számolnak, hogy a napfény varázslatos hatására az üdülők könyvet ragadnak, mégpedig krimit. Ennek megfelelően állítják össze az e-book akciókat. Igazolódik-e a várakozásuk, nem tudom. Ami viszont napi tapasztalatom: a Zamárdi szabadstrandon,

Az e-book fantom és az olvasás igaz problémái

Vitára ingerlő írást tett közzé Kulcsár Szabó Ernő akadémikus Az irodalomértés- és oktatás néhány kérdéséhez alcímmel. Az Iskolakultúra legfrissebb számában közölt tanulmány főcíme: Tárgyi élvezet vagy történő igazság? Röviden összefoglalva: az esszé az olvasás mai helyzetével foglalkozik. Ám nem szociológiai

Minek nevezzelek: Közlés-produkció? Szöveg-applikáció? Text-architektúra? Esetleg: könyv..?

Az e-könyv évek alatt megérdemelt pozíciókat vívott ki magának az olvasás világában. Üzletileg azonban az e-könyv konstrukció még nem kristályosodott ki. A kereskedelmi célú e-könyv nem termel elég bevételt, a digitális könyvkiadás anyagi alapjai hiányoznak. De a helyzet változóban van