Szöveg emancipációt a könyv monopolizmus ellen!

Rettenetesen sajnálom az Alexandra könyv-botrány károsultjait. A kiadókat, szerkesztőségi bedolgozókat, és mindenekelőtt a szerzőket, a kifizetetlen írókat. Az interjúiban gyakorlatilag önmagát leleplező Matyi Dezső, az Alexandra hajdani vezetője, ravaszkodó fintorokkal gyerekes dajkameséket ad elő a könyvbirodalom bukásának okairól. A valóság sokkal prózaibb, mint az általa sugallt összeesküvés elmélet. Nem kiebrudalták a szellemi őrhelyről, mint állítja. Egyszerűen kipukkadt a lufi, semmi más. Focicsapat működtetését, borászati prémium pagodák fenntartását nem lehet a könyvek árából kitermelni, ez biznisz egyszeregy. Csak idő kérdése volt a teljes csőd.

És az olvasó? Ő most bolt nélkül marad, mint az elfogult média menazséria állítja?

Nem aggódom a művekért, jó írásokért. Csak nem biztos, hogy nyomtatott kiadvány formájában jut majd hozzá az érdeklődő a minőségi szöveghez. Ahogy néztem az ATV interjúban a könyves vezért, majd egy nappal később az ellenlábas, bár korábbi üzlettárs magyarázkodását, volt egy olyan érzésem, sőt talán meggyőződésem: Csokonai, Berzsenyi, ha megkérdezhetnénk, talán szívesebben látná verseit egy igényes internetes portál üzemeltető gondjaiban, mint egy krakéler kereskedő organizáció hamis mesterkedésében. Ez persze azzal járna, hogy nem kötetek megfogható tradicionalistásában érkezne a szó, hanem digitális karaktersorozatok elérhetőségében, mindig és mindenhol hozzáférhető gazdagságában.

Talán nem is életművekkel találkozna az olvasó, hanem egyedi műdarabokkal. Ha tetszik egy költemény, és beszélni szeretnénk róla, felpörög a Google: szállítja a keresett strófákat ingyen, azonnal. Nemes Nagy Ágnes írja: „A verselemzés voltaképpen nem más, mint benyitni egy szobába és elújságolni az ott levőknek: láttam valami érdekeset.”* Ehhez elég a mű, nem feltétlenül szükséges teljes kötet.

Versapplikációk járják a hálót, az olvasottság meredeken emelkedik. Én sosem éreztem jól magam a plázás könyvesboltban. A szöveg forradalma következhet a könyv fölött? Ez ellentmondás? Az Alexandra bedőlése talán hozzásegítheti a szerzők professzionális segítőit néhány hamis illúzióval történő leszámoláshoz. Az írók, a művek, az olvasók és az üzleti háttér csak úgy kerülhet egy platformra, ha a szereplők a jelenleginél nagyobb mértékben engedik be az informatikát a mű és lehetséges élvezője kapcsolatába.   

Szinte történelem, de már a Korunk 2015. januári számában is érzékeltem a plázás könyvkereskedés problémáit. Ezt írtam, igazán nem próféta szerepre vágyva, de mégis beigazolódott sorokkal:

„A könyv még sohasem volt ilyen magas társadalmi elismertségben, mint ma. Érdemes emlékeztetni: már nem papírboltok félreeső sarkában árulják a nyomtatott kiadványokat, nem is könyvkötők műhelyeiben, mint keletkezésük idején, hanem pazar üzletpalotákban vagy a plázákon belül a legkiemeltebb helyeken, celebkörnyezetben. A könyv csúcsra jutott. Az üzleti magasságok azonban veszélyeket is rejtenek. A könyv – eredeti funkciójától messze sodródva – befektetési célponttá vált. A könyvkiadás- és kereskedelem a gigantikus biznisz alakját ölti. A tékák és kis boltok sorát felváltotta a megakínálatot prezentáló neonos hodály. Drága, fenntarthatatlan szisztéma jött létre. A könyvpaloták, ezek a kereskedelmi nonszenszek, mint önmagukat túlnövő óriások, rövidesen a realitások talajára nyekkenhetnek, a seftes rendszer összeroppanhat. Csődök várhatók. A könyv jövőbeli útja nem a spekulációs menedzselés, többszörös banki körökkel. Csak a tartalom kipróbált anyagai – érték, időtállóság, útjelzés – lehet az a tartószerkezet, amelyre a könyvmenedzselés infrastruktúrája felépíthető.” 

*

Nemes Nagy Ágnes: Szőke Bikkfák. Verselemzések. Előszó. In: A Magasság vágya. Összegyűjtött esszék 2. Petőfi Irodalmi Múzeum digitalizált változata 2011.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Christmas

HTML tags are not allowed.