VR és AR könyv: olvasói hóbort vagy új könyviség?

Hogyan készültek Gutenberg nyomdájában a könyvek? Milyen is lehetett belülről a műhely, ahol az első nyomtatott írásművek prés alá kerültek? VR (Virtual Reality) szemüvegbe dugott mobiltelefonnal körbejárhatjuk a manufaktúrát. Leülhetünk a szedő asztalához, nézegethetjük a korrektor munkáját, vizslathatjuk a padlót, a plafont, a falakat. Egyebet sem kell tennünk, mint letölteni az ingyenesen elérhető applikációt a mobilra. Maga a VR szemüveg már belépő szinten hatezer forintért elérhető. Én is ezzel bóklászom történelmeken, világűrökön, képzelt és valós világokon át. Szigorúan az ingyenes tartományokban, hiszen nem azért ismerkedem az új technikával, mert hiányérzetem van az irodalom elérhetősége vonatkozásában. Nekem megfelel a jelenlegi digitális és nyomtatott választék. De a világ rohan az elektronikus pályákon, egyre újabb és újabb kulturális variánsok épülnek fel néhány rövid év alatt. 2016 nagy újdonsága a „Virtuális Valóság” (Virtual Reality) több dimenziós élmény-applikációk fogyasztói szintű elterjedése. Ehhez jön egy másik rejtélyes kifejezés, az Augmentált (Kiterjesztett) Valóság, azaz az Augmented Reality (AR) produktumai.  

Egy aktuális amerikai felmérés szerint a napi időmérlegünkben az olvasás igencsak a vesztes pozíciójában sündörög. Mindössze tizenkilenc percet tesz ki ez az elfoglaltság az ébrenlét óráiból. Nézzük a továbbiakat: a Facebookkal naponta ötven percet bajlódunk, közel három órát tévézünk, míg az evésre és ivásra nagyságrendileg egy órát áldozunk. A könyv, ha vesztett jócskán kedveltségéből az új technikák (rádió, tévé, számítógép) belépése nyomán, még továbbra is kulturális tényezőnek számít. A VR és az AR lejtőre küldi a szöveg alapú médiumokat, a könyvet, a folyóiratot, a képes kiadványokat, a lexikonokat vagy éppen fordítva: fellendülést hoz az érdeklődésben, mint kezdetekben az e-könyv forradalom? 

AR és VR fogalmak

Mit is rejt ez a két fogalom, hogy AR és VR? Köznyelvi megfogalmazásban a VR és az AR bizonyos számítógépes multimédia-eszközök segítségével megteremtett, háromdimenziós digitalizált képek vetítésén alapuló mesterséges, szimulált világ, amely a felhasználóban a valóság érzetét kelti. A valós tér és a számítógép által generált tartalmak összevonásával létrejött mediális eszközrendszer velőig hatol. Szemünk előtt, belebújva a VR okuláréba, nem képek úsznak el, mint várnánk egy szemre épített eszköztől. A látás segítségével, kiegészítve hangeffektekkel, belépünk egy térbe, amely ijesztően valóságosnak tűnik. Ingatjuk a fejünket, lépegetünk oldalra-körbe, hogy haladni tudjunk a felkínált utakon, áthaladjunk  (a hatás kedvéért többnyire nyikorgó) ajtókon. A két fogalom megértéséhez ajánlható angol nyelvű magyarázó, szemléltető blog: AR Blog. Részletes ismertető és fogalommagyarázat (szintén angolul) itt. Egy magyar meghatározás szerint a VR:

A VR a valóságos helyett érzékelt, szoftver által generált környezet, mely helyettesíti az eredetit és melyet mint létezőt fogad el a felhasználó.

Mindez technika. De mit jelent ez a könyv szempontjából? A kiadóknak mindössze annyi a dolguk, hogy egy mű esetén a nyomtatott, az elektronikus verzió mellett egy újabb változattal kell számolniuk, a VR kiadással? Vagy semmi többről nincs szó, mint a már bevált megfilmesítésről, vagy játékfeldolgozásos variánsról? A sikerkönyveknek ma ez a sorsa, ebben nincs semmi különös.

Az általam megismert példák alapján azt gondolom, egy új könyv-alakiság van születőben. Kereskedelmi vonatkozásban, tartalmi értelemben a megváltozott formakultúra lényeges változásokat fog hozni az olvasói igények alakulásában.