Ingyenes e-book: a free könyv elérhetősége és problémái

„Az olvasás képessége, az írás megértése olyan, mint valami titokzatos művészet, sőt mint valami varázslat, amely old és köt bennünket. Úgy látszik, hogy megszűnt benne a tér és az idő. Aki olvasni tudja az írásos hagyományt, az a múlt tiszta jelenlétét tanúsítja és idézi elő.” (Hans-Georg  Gadamer*)

Az olvasás a tiszta bensőség folyamata. Ez igaz az elektronikus szöveg befogadására is. A mozgalmas és sűrű tartalom minden felületen hat. A maradandó áttöri a megjelentetés határait, korlátlanul közvetít ingereket, kihívásokat és megnyugvásokat.

Köznyelvi fordulatban az irodalom egyben normatív értéket is jelent. Minden esetben kell-e fizetni az olvasónak az írásművészet remekeiért?  Ez a kérdés nem most, az illegális letöltések aranykorában merül fel először. A nyomtatott korszak kezdetén, tehát a Gutenberg utáni kultúrában nem az árusítás, a példányértékesítés volt kizárólag a könyv létmódja. Jelentős, néha kizárólagos szerepe volt a támogatásnak, a főúri vagy más vagyonos réteg nyújtotta szponzorációnak. A könyvek maguk ajándékozás, csere, vagy éppen kulturális, gyakran oktatási akciók keretében jutottak el a végső felhasználókhoz.

Ma az a kérdés, mi lesz és lehet, ha a teljes irodalom, legyen kortárs vagy klasszikus, komplett műfaji szélességében az ingyenesség, a szabad letöltés végtelen erőterébe kerül? A teljes magyar klasszikus irodalom a Magyar Elektronikus Könyvtárból free alapon letölthető. Sok mű több változatban (hangoskönyv, idegen nyelven, nevezetes illusztrációkkal, bibliofíl kiadásban) is elérhető. A húszadik-huszonegyedik századi magyar irodalmat ingyenesen, regisztráció nélkül a Digitális Irodalmi Akadémia nyújtja. Sok free különlegességet, helytörténeti, levéltári dokumentumot komor szélességben a Hungaricana portálon találhat az érdeklődő. Nincsenek korlátok az irodalom olvasása előtt. Nincs szükség speciális e-könyv olvasó eszközre (Kindle), asztali PC, note-book, telefon, okos tévé is megfelel. Maradéktalan a kínálat, és a technika is adott: az olvasás ma talán a legdemokratikusabb horizontja az Internetnek.

Az irodalom nem elitista kategória a digitális világban. Ebből sok minden következik. Csak néhány ezek közül:

  • Ha a magyar könyvtermés csaknem egésze nyílt hozzáférésű, a friss művekért (néhány évi könyvéletről van szó, míg az anyag nem kerül be a Digitális Irodalmi Akadémia kínálatába) mennyit kell fizetni: többet vagy kevesebbet a jelenleginél. Mindkét változat mellett lehet érvelni.
  • A nem DIA szerzők friss művei mennyibe kerüljenek, annak fényében, hogy csak a szerző halála után hetven évvel kerül be a könyv a free körforgásba? Itt is lehet pro és kontra érvelni a drágítás vagy éppen az olcsóság mellett.
  • Lehet-e egy műnek free és ugyanakkor fizetős változata, függvényében az extra szolgáltatásoknak (illusztráció, bővített tartalom, stb.)?
  • Ma úgy tűnik, a szerzők az ingyenesség csapdáját a szérializálással törik meg. Azaz a mű egyes részei, többnyire a kezdete, ingyenes, majd a folytatás már fizetős. A sorozatok nemcsak tévés, hanem irodalmi műfajok lesznek?
  • A legnagyobb szponzor, az állam, megkísérelje-e a digitális világ mérőeszközeit is felhasználni a támogatásban? Például a lájkolás, a letöltések mennyiségét? Beálljon-e a hivatalos kulturális támogatás a korlátlan ingyenesség célja mögé, vagy csak úgy szubvenciáljon műveket, hogy az olvasónak is maradjon fizetnivaló, ezzel jelezve, hogy értékmérőnek továbbra is alapvetően egy könyv pénzügyileg is mérhető vonzerejét tekinti?
  • A könyvtárak és a free könyv viszonyát határozottabban lenne érdemes kutatni, feltárni. Annak érdekében, hogy a szabad könyvek szolgáltatása a könyvtári rendszeren belül is értelmezhető munkafeladatnak minősüljön.
  • A legfrissebb digitális könyvformák (könyvapplikációk) vizsgálata az ingyenes elérhetőség szempontjából. Konkrétan: a MEK és a DIA mellé, vagy ezen szervezetek részeként, rövidesen szükséges lehet az ingyenesen elérhető könyvapplikációk gyűjtésére, free szolgáltatására egy kialakítandó új platform..
  • Az irodalmi alkotásokat verzionálják az informatika lehetőségei alapján vélt vagy valós olvasói igényekre hivatkozva. Izgő-mozgó rajszülemények, audiovizuális átalakítások, klippszerű rövidítések és egyszerűsítések, WR-szemüvegen át megelevenedő figurákkal, interaktív játékelemekkel megszakított művek jutnak közönséghez. Mindez az ingyenesség alapján. Hol vannak itt a határok?

A fent idézett Gadamer megállapítás tárgyszerűen mutat rá az olvasás egyik legnagyobb értékére. Megszűnik a tér és az idő szorítása. Az irodalom egy olyan művészet, amely old és köt. Ha mindezt free hozzáféréssel teszi, megfogyatkozik vagy kibővül a „varázslat”?

A szabad könyvhozzáférés lehetőségeiről:

Ingyen e-könyv: nívós és korlátlan kínálat

*Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest, Osiris, 2003. 195. old.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Christmas

HTML tags are not allowed.