Univerzális szövegelérés és olvasói integráció: az elektronikus könyv kulturális és oktatási vetületei

Ezzel a címmel jelent meg Kiszl Péter és Kerekes Pál közösen írt tanulmánya a Híd című kulturális folyóirat júliusi számában. A publikáció célja az, hogy bemutassa az ELTE Könyvtár és Információtudományi Intézetében folyó e-book kurzusok tematikáját, módszertanát. Néhány részlet a tanulmányból:

Az összmagyarság olvasásszervezői iniciatíváiban egyre nagyobb szerepet kapnak az online könyvtárak, ezen belül a kimondottan e-könyvre alapozott fejlesztések. A bárhonnan elérhető, minden időpontban klikkelhető ingyenes művek, azoknak akár idegen nyelvű változatai, néhány esetben hangoskönyv vagy rovásírásos  specialitásai, szilárd alapjai lehetnek a magyar könyves műveltség további, példányhierarchiával nem akadályozott kibontakozásának. A különböző országokban felállított magyar nyelvű, számos esetben a helyi jelentőségen messze túlmutató digitális állományok elérhetőségének és elemző megismertetésének fokozása a teljes magyar művelődési rendszer feladata, ezen belül talán kiemelten a köz- és felsőoktatás felelőssége.

Az e-könyv az elmúlt években jelentős pozíciókat vívott ki az olvasás világában. Egyre több szöveg kerül kijelzőkre, az olvasók mindinkább elfogadják az új információhordozót. A folyóiratok terén az online megjelenés jelentős mértékben átvette a nyomtatott változat évszázados szerepét, sok periodika kizárólag az interneten olvasható. A szakkönyv is a digitális megjelenés irányába fejlődik. A szépirodalom klasszikus része szinte hiánytalanul elérhető ingyenesen akár az angolul (Project Gutenberg), akár a magyarul (Magyar Elektronikus Könyvtár) megtekinthető tartalmakat nézzük. Az e-könyves választék eddig soha nem látott nagyságrendben ad könnyű hozzáférést a múlt és a jelen könyvterméséhez – globális szinten, nyelvek gazdagságában, sokirányú kereshetőséget biztosító módon. A teljes könyvkultúrát érintő jelenséggel állunk szemben az e-book esetében, melynek tanulmányozása, a diákokkal való megismertetése szükségszerű tanári feladat egyetemi szinten és a közoktatásban egyaránt. Akkor is, ha még nem alakultak ki az elektronikus könyv kereteinek stabil ismertetőjegyei, alapstruktúrái. Jelen tanulmány megkísérli az e-könyv kulturális és informatikai jellegű oktatási kihívásainak felvázolását. Nem várható el ugyanis a diákoktól a tudatos e-könyv használat, ha egyébként nem kapnak oktatói iránymutatást, egyfajta alapozó képzést ebben a könyvészeti szegmensben, csakúgy, mint a nyomtatott kiadványok, illetve a könyvtári források használatára vagy az olvasásra vonatkozóan.

Az internetet övező egyik legenda az volt, és ez részben még ma is él, hogy az emberiség írott műveltsége a hálózaton egykor teljes egészében elérhetővé válik, korlátozás nélkül, ingyenesen. Ez a gondolat mélyen beivódott a társadalmi köztudatba is, egyes művelődési szektorok alapkövetelményként kezelték és kezelik ma is az értékekhez való hozzáférés térítésmentességét. Maga az e-könyv genezise is az ingyenesség mítoszához kötődik. Drótos László így eleveníti fel a kezdeteket: „1971. július 4-én Michael Stern Hart egyetemi hallgató, a University of Illinois Xerox számítógépén begépelte a Függetlenségi Nyilatkozatot. Mivel a gép operátora – a levelezőrendszer összeomlásától tartva – eltanácsolta attól, hogy a mintegy 8 kilobájtnyi szöveget minden e-mail postafiókba elküldje, ezért csak a fájl letöltési címét tette közzé. Hart (aki később az elektronikus szövegek professzorává lett) ezzel nemcsak az e-könyvet találta fel, hanem a világ első, máig legismertebb e-könyvtárát is megalapította. Az önkéntesek munkájával gyarapodó Project Gutenberg gyűjteménye jelenleg közel 50 ezer kötetből áll, és már magyar szekciója is van.”

Michael Hart – aki talán az egyetlen, aki nem gazdagodott meg az internet nagy feltalálói közül – már az e-book kezdetekben is úgy vélekedett, hogy az e-könyvnek nem lehet más célja, mint az, hogy mindenki saját maga rendelkezhessen otthon szinte az egész világirodalommal. Megalkotta a PC (Personal Computer) mintájára a PL (Personal Library) fogalmát. Sokszor idézett kijelentése volt: „Két dolog van a világon, ami tényleg ingyenes és kimeríthetetlenül rendelkezésre áll: a levegő, amit beszívunk és a Gutenberg-projekt könyvei.”

Csakhogy igaz-e ez az állítás? Igazabb, mint valaha. Könyvek százezrei érhetők el, bennük magyar nyelven is gazdag gyűjteményekkel. Az eszköz lehet bármilyen digitális gépezet: asztali PC, note-book, táblagép, telefon és természetesen e-könyv-olvasó is. Vagy extra lehetőségeket is figyelembe véve: okos (smart) televízió, okos karóra (Apple), intelligens szemüveg. Elmondható és ma már történelmi távlatból is szemlélhető, hogy a kulturális médiatárak technikai-tartalmi képességei feltételeinek biztosítására – a fogyasztói ingyenesség érdekében – a finanszírozás oldalán döntően az állam és szervezetei jelentek meg. Kormányzati vagy önkormányzati szintű intézmények kapcsolódtak be a digitális tudásmenedzsment megalapozásába, felépítésébe. Ilyen értelemben tehát közintézmények – benne a napjainkban képzendő szakemberek – menedzselik az online művelődési portálok szolgáltatásait. Jó irányba remélhetőleg: éppen ez is a tanulmányunkban leírt kurzus célkitűzése.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Christmas

HTML tags are not allowed.