Kifli és e-könyv: összehozza az ingyenes e-book?

Az elmúlt héten zárult Könyvfesztivált zengzetes dicséretekkel értékelte a média. Valóban öröm volt látni a tolongó tömeget a könyvpavilonok között. Évről évre átélem ezt a katarzist. Az emberek beszélgetnek, nézelődnek, és elhozzák a gyerekeiket. Fogynak a könyvek, ha nem is olyan mértékben, mint a nyomakodó sokaság látványából következne. Igaz, voltak talán hibák a kereskedők részéről is. Meg szerettem volna venni Antall József és az állambiztonság című friss könyvet. A kiadó szabadtéri, napfényes elárusítópultjánál azzal hűtöttek le: ezt ki sem hozták. Talán fáradjak be a boltjukba, ott lesznek a friss példányok. De ez nyilván egyedi eset, de azért említem.

E-book ügyben is cikkeztek a rendezvény kapcsán. Bencsik Gábor írása szókimondó cikk. Úgy véli a szerző, egyébként szuverén érveléssel, hogy itt az ideje kimondani: bizony a nem olvasott nyomtatott könyveket le kell vinni a kukába. Nem tehet mást az igazi könyvbarát. Ugyanis kell a hely otthon a friss könyveknek. Az írás címe: „Könyvet kidobni nem kell félnetek.”

Egy másik dolgozat a hajlott korúak e-book aktivitását magasztalja. A cím: „Hódít az e-book, beszálltak a nyugdíjasok is.” Jószándékú anyag, de mi tagadás: nincs tekintettel sem a szerzők, sem az olvasók érzékenységére.

Amit gondolok: a nyomtatás a könyv forradalmát indította el. A könyv kibújt Gutenberg nyomán a zárt intézmények, a kolostorok és magángyűjtemények kevesek számára elérhető tereiből. Ám mégis: az olvasók revolúciója a digitalizációval köszöntött be. A szabad e-könyvtárak végtelen polcairól integet a szinte teljes világirodalom. A sajtó is igyekszik lépést tartani ezzel a fejleménnyel. Azt látom leírva egy komoly napilap, fentebb idézett című lelkendező beszámolójában a most zárult könyvfesztivál kapcsán: már az öregek is e-könyvet olvasnak. De még mennyire! Negyven filléres kádárista kiflicskéjüket morzsolgatják egy lakótelepi házköz kopott padján, egy gyűrött régi kötetet hordanak a zsebükben, ám hirtelen előrántják a Kindléjüket, ha arra jön egy fiatal. Amint tovahaladnak az ifjak, újra zakójukba csúsztatják az egyébként is lemerült e-book eszközt. Egy félrevarrt nyílásból előhúzzák a hajdani Esti Hírlapot, mint a nagyszülei egykor a még ódonabb Új Időket. Lapozgatnak a régi kiadványokban a vének. Ez a kép, képzet igazi zsurnalisztikus közhely. Érdekesebb lenne talán azt vizsgálni, hogy mivégre is tulajdonképp az olvasás: szórakozásra, művelődésre, gondűzésre? Az e-book kapcsán ezek a kérdések ismét felmerülnek. A hagyományőrzés, a kulturális örökség továbbadása a könyvtestiség igazi szerepe? Ez is lehet válasz, és még sok más is.

Könyvapplikációk öntik el a Net-et. Digitális tankönyvek kúsznak be az osztálytermekbe. Hangoskönyvek landolnak a telefonok kijelzőire. Teljes könyvtárak elektronizálják nyomtatott állományukat, a szövegek kikerülnek a felhő-terekbe (Cloud-tárolókba). A tudományos publikációk a digitális glóbusz köreire kapcsolódnak. A könyv virtualizálódik. Az olvasó kielégítheti kedvét: ha keres, talál hangulatának, kötelezettségének megfelelő tartalmat. Ingyen, gyorsan. Az e-book arénában végtelenül peregnek a produkciók. Izgalmas, új műsor az e-könyv.

 

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Christmas

HTML tags are not allowed.