Mi az e-könyvészet? Mivel foglalkozik az e-bookology?

A napilapok az elektronikus könyvet nem veszik könyvszámba, gyakran lekicsinylően szólnak az e-bookról. Előrángatnak embereket, akik az orrukkal olvasnak: ők azzal érvelnek, hogy a könyv illata nélkül az olvasnivaló nem más, mint hideg karaktersorozat. Szinte menetrendszerűen jönnek a terjedelmes cikkek arról, hogy az e-könyv rontja a szemet. Mit lehet erre mondani? Csak annyit, hogy egyszerűen nem igaz. Éppen fordítva: a teljesen papír-hatású kijelzőn úgy állíthatja be az olvasó a betűk fajtáját, méretét, ahogy neki kényelmes. Az is érv gyakran az ellenzők írásaiban: de hiszen nincs is tartalom, amit olvasni lehetne, csak angol szövegek érhetők el az Amazon kütyüin, a Kindlén. Ez is jókora tévedés. A teljes magyar klasszikus irodalom ingyen elérhető és olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárból, a kortárs művek pedig a Digitális Irodalmi Akadémia portálján közvetlenül olvashatók (igaz, nem e-book eszközön, de asztali PC-ről, note-bookról, tabletről azonnal olvasásba kezdhet az érdeklődő). A friss könyvek nagy része, szinte kivétel nélkül e-könyv formátumban is a nyomtatottal együtt jelennek meg.

A sok félreértés, irányított tévhit miatt az e-könyvészet határainak kijelölése különösen fontos lehet. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, mit értek e-könyvészet alatt.  

Véleményem szerint az e-könyvészet tárgykörébe tartozik minden olyan elektronikus tartalom, amely a könyvszerűség formai jegyeit viseli, elsősorban természetesen maga az e-könyv. Az e-könyv, illetve az elektronikus könyvszerűség ismertetőjegyei: döntően szövegalapú publikáció, ha időlegesen is, de lezárt karaktersorozat. Szerkesztett, ellenőrzött, befejezett mű, amelynek van címoldala, tartalomjegyzéke, fejezetbeosztása, és szerves részei más intertextes elemek, mint lábjegyzet, mutatók, függelékek, grafikai kiegészítők, úgymint ábrák, táblázatok, illusztrációk. Az elektronikus könyv lehet interaktív és tartalmazhat nem szöveges elemeket, amelyeket különböző formátumokban jeleníthet meg (többek között audio, video, infografika, animáció) funkcionálisan kapcsolódva az elsődleges tartalomhoz. Ugyanannak a szöveges tartalomnak a gépi felolvastatása is az e-könyvészet termináljához kapcsolható, csakúgy, mint több más határterület is, mint például, a Print on Demand (nyomtatás igény szerint) konstrukció, vagy a számítógépes programmal kreált irodalmi alkotás, és az egyre népszerűbb hangoskönyv, illetve a videókönyv. A könyv-applikáció, mint új fejlemény, a maga informatikai effekt-rendszerével (zene, kép, hang, játék, film, stb.) jelenleg a leginkább fejlődés alatt álló e-könyvészeti formatan. Az e-tankönyv is szövegműfajként tanulmányozható, még akkor is, ha fokozatosan besorolódik az e-tananyag kategóriába, ami egyre inkább prezentációs és tesztelő-visszakérdező oktatói felületekben jelenítődik meg. Az e-könyvészet folyamatosan vizsgálja és elemzi az olyan új könyvműfaji meghatározásokat, mint a következők (a fogalmakat itt nem értelmezzük helyhiány miatt, csak jelezzük működési elnevezésüket): okos könyv, intelligens könyv, média könyv, digitális könyv, hibrid könyv, blog könyv, interaktív könyv, virtuális könyv, könyv applikáció. Az e-könyvészet kutatási tartományába tartozik az e-könyv felépítmény analízise, tehát az e-könyv kereskedelmi vagy non-profit intézményi, szolgáltatói rendszerének figyelemmel kísérése (e-könyvkiadók, e-könyv forgalmazók, e-könyvtárak, e-könyv archívumok és közhasznú projektek, e-könyv adatbázisok, e-könyv eszközfejlesztők, globális, meghatározó e-könyv szereplők – Amazon, Kobo, Google, Apple – könyvpolitikia aktivitása). Az e-könyv platformjai (ePub, Kindle formátum) és az azok közötti átjárás módszertana is e-könyvészeti bázistéma. Speciális területe az e-könyvészetnek az elektronikus publikáláshoz kapcsolódó szerzői jogok ismerete, elismertetése. Kifejlődőben van, és egyre nagyobb lendülettel zajlik az e-könyvészeti kutatások keretében a digitális szövegtermékeket rendszeresen olvasók (gyakran használt szóval: felhasználók) szövegelsajátítási viselkedésének, befogadói magatartásának feltérképezése.     

 A folyóiratok, online irodalmi portálok nem tartoznak az e-book fogalomkörébe, függetlenül attól, hogy egy adott mű későbbi létmódja eredetileg ezekhez a médiumokhoz is kapcsolható.

Az e-könyvészet definitív fogalmi elhatárolása (vagy annak kísérlete) nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a konvergáló műfajok fogyasztóért vívott harcában a könyv-szerűség értékrendjét és tradicionális érték-közvetítő szerepét a képpel, videóval dúsított, gyors-szövegekre alapozott mixek, média hibridek, meghatározhatatlan identitású digi-csomagok vehetik át. Ma mindent e-book-nak minősítenek, ami letölthető, monitoron követhető. A szöveg kupeckedést (free könyv-állományokból kimásolt művek árusítása forintért vagy valutáért) nem vonhatjuk egy megítélés alá a hagyományos könyvkultúrából szervesen kifejlődött digitális könyv-származékokkal. A tartalom nagykereskedés (játékok, alkalmazások, zenék, filmek között a hátsó polcra helyezett könyvek forgalmazása, az úgynevezett applikációs áruházakban, pl. Google play, Windows store) nem az e-könyv természetes prezentációs felülete, ez az online fejlemény nem vezethető le a könyvértékesítés hagyományaiból. A szkennelt szövegtöredékek disztribúciója (alkalmi portálok kalóz-állományai, sikerkönyvek terjesztése megosztó oldalakon) vagy a globális portálokra csempészett text verziók offshore forgalmazása (nemzetközi self-publishing portálokra – pl. Smashwords – való kihelyezés, start-up hátterű könyvelőfizetéses oldalakra – Scribd – illegális tartalmak feltöltése) az e-könyvészet keretein belül a negatív jelenségek meglétére figyelmeztetnek. A digitális tartalomáradat járulékos mellékhatásaként jellemezhető könyv- és szerzőellenesség globális módozatai (kiadói tiltott adatgyűjtés az olvasóról, szérializálás, fejezetenkénti könyvforgalmazás, reklám ellenében szabaddá tett könyvrészletek, stb.) elleni tudományos és oktatói szintű fellépés elkerülhetetlen. Ugyanebbe az etikai csomagba tartozik a magyar nyelvű könyvszerű tartalmak, e-book verziók nyomon követése a nemzetközi digitális tereken a minőség és szöveghűség, valamint a jogszerűség védelme érdekében. Hazai e-könyvészeti aktivitást sürget a globális portálokon kínált magyar nyelvű e-könyvek hátrányos megkülönböztetésének észrevételezése és lehetséges korrekciójának előmozdítása. (Például az Amazon magyar nyelvű e-könyvet nem forgalmaz, vagy a szerzői nevek és könyvcímek helyesírásának problémája a kizárólag angol ábécét használó forgalmazóknál.)  

A fentiek alapján megállapítható: a digitális text nem egy kötött módszertanhoz, a nyomdászat képességeihez determinált kommunikáció, hanem egy változékony, sokféle alakiságot, több egymásra épült dimenziót rejtő, médiatizált publikáció.

      

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Christmas

HTML tags are not allowed.