Print migránsok? Magyar egyetemisták e-book szokásairól

A napokban két nagy mintán végzett e-könyv használati felmérés is napvilágot látott. Szerencsés, hogy mindkét kutatás könyvtári megközelítésű, könyvtáros szakemberek által készített összeállítás, tehát nem szolgáltatói marketing alapú anyag. Ilyen értelemben sokkal hitelesebb, mint sok más gyártói-forgalmazói oldalról megrendelt e-book felmérés. Az értekezések egyetemi könyvtárakban készültek, felsőoktatásban résztvevő hallgatók megkérdezésével.

Friss vizsgálódás – a végeredmény még nem teljesen publikált, de az előzetes összegzés már elérhető – az elektronikus olvasásról egy mélyinterjús adatfevétel. Ez esetben az elektronikus szövegen való tanulás és memorizáció áll a középpontban. 

A tanulmányok (elérhetők elektronikusan, szabadon):

E-dokumentumok használata. Felhasználói felmérés az SZTE Klebelsberg Könyvtár olvasóinak körében. Prezentáció. Összeállító: Puskás Nikoletta.

Net! Mindenekfelett? Kompetenciák a digitális univerzumban. Szerzők: Sipos Anna Magdolna, Varga Katalin, Egervári Dóra

Olvassunk! – Digitálisan és/vagy papíron?! Problémák a digitális szövegértés körül… Szerzők: Bártfai Erika, Fehér Péter

A Szegedi Tudományegyetem könyvtárában végzett felmérés az elektronikus dokumentumok összességével foglalkozik. Nem kiemelt téma az e-book, a tanulmány az e-szöveg használatokra kérdez rá. Egyértelműen kiderül, hogy a diákok között “kicsi azok aránya, akik egyértelműen az e-dokumentumok mellett teszik le a voksukat” – áll az értékelésben. Őszintén szólva – más felfogásokkal szemben – ez nem negatívum a digitális tartalmak szempontjából. Sőt! Ugyanis én még nem találkoztam olyan e-könyv baráttal, aki azt állította volna, hogy a nyomtatott kiadványok a szemétre valók, mehetnek a print darabok a dohos raktárakba. A valóság az, hogy az e-book kultúra ismerői és részesei éppen azt hangsúlyozzák, hogy a szöveges alkotások létmódja nem függ a tartalomhordozótól. Az viszont vitathatatlan, hogy az e-text platform, tehát az elektronikus szövegtartalmak elérhetősége a digitalizáltság következtében megnőtt, és ezt a fejlődést érdemes kihasználni. Ez a felfogás meg is jelenik abban a válaszadásban, miszerint a megkérdezettek „igen nagy százaléka örülne, ha a cikkeket, szakkönyveket, tanulmányokat elektronikus formában is elérhetné. Még ennél is nagyobb érdeklődés mutatkozik az elektronikus tankönyvek és jegyzetek iránt.” Nem meglepő, ugyanakkor én személy szerint kételkedem a kérdőívek kitöltőinek meggondoltságában, a következő eredmény: „A szépirodalom még mindig papír alapon hódít.” Ebben a megállapításban az húzódik meg oktatói tapasztalatom szerint, hogy a megkérdezett valamilyen kedvenc könyvre gondol szépirodalom alatt, többnyire olyan könyvre, aminél esetleg nem is minden esetben a tartalom a meghatározó. Olyan kötetről van gyakran ilyen esetben szó, ami különösen kedves számára a maga tárgyi valójában: például ajándékba kapta, vagy örökölte, speciális módon szerezte, gyűjti a sorozatot, valakivel együtt olvasta, és megbeszélték, stb. Valószínűleg másként kell feltenni a kérdést, ha a valós literatúrai e-book olvasói szokásokra vagyunk kíváncsiak szépirodalom esetében.

A pdf az úr, az alternatív e-könyv formátumok hátrányban

Dragon Zoltán média- és e-tartalom kutató egyébként blogján értékeli a felmérést olyan szempontból, hogy használják-e a diákok a legfejlődőképesebb eszközt, a mobiltelefont tanulásra. A bejegyzés címe: E-dokumentumok vs. digitális nemzedék. Így vélekedik: „Talán ehhez kapcsolódik az is, hogy miért olyan erős az ellenérzés még mindig az elektronikus dokumentumokkal szemben, hogy jól láthatóan a tartalomfogyasztásra dedikált eszközre is jóval kevésbé hajlandóak a megkérdezettek beruházni. Véleményem szerint ez összefüggésben áll a formátum kérdésével, és itt jöhet is a mantrám: amíg a szolgáltatói oldalon szinte kizárólag a pdf az úr (mert ugye azt jól le lehet védeni, értsd: korlátozni a tartalom felhasználhatóságát; mert azt könnyű létrehozni és közreadni; mert azzal ugye nincs gond stb.), és az alternatív, ám épp ugyanúgy standard elektronikus dokumentum verziók jószerivel nem is találhatóak meg a kínálatban, addig tényleg felesleges azon gondolkodni, hogy egy e-inkes eszköz miért is jobb, mint a számítógép monitora. Személyes véleményem, hogy ez kizárólag a kínálati oldal sara. Nem igaz az a vélekedés, hogy a felhasználó jobban szereti a pdf-et: mármint akkor, ha a pdf mellett mondjuk a Kindle formátumát és a legelterjedtebb, epub formátumot is kínáljuk. Pláne akkor lenne árnyaltabb a helyzet, ha a felhasználói edukáció megteremtené a helyzetet az alternatív formátumok használatához is. Másképp mondva: vajon akkor is viszonylag nagy lenne az ellenérzés az elektronikus formátumú dokumentumokkal szemben, ha a tartalmat olyan formátumban is elérhetnék, ami könnyen kezelhető?”

Nem tudok róla! Nem használom! E-könyves hozzááálás 2016-ban?

És ide kapcsolódik a számomra legmeglepőbb hallgatói véleménycsokor. A kérdés ez volt: „Milyen információi vannak a könyvtárban jelenleg elérhető e-dokumentumokról, e-folyóiratokról, és egyéb elektronikus forrásokról, illetve használatukról?” A válaszadók negyede egyáltalán nem is tudott ilyen állományról és hozzáférési lehetőségről, közel fele a résztvevőknek pedig azt vallja, hogy hallott az e-dokumentumokról, de nem tudja, hol találja ezeket. Úgy vélem, ez is valamilyen rutinos válasz, nem kell teljességgel hitelt adnunk az eredménynek. A diákok tapasztalatom szerint nagyon is jól tudják, hogy hol találják meg a számukra ingyenesen és gyorsan elérhető anyagokat. Sajna, hogy első mozdulattal a Google-ra klikkelnek, és nem a könyvtári lehetőségek között kutakodnak. Ez a valóság szerintem, ezzel kell szembe nézni tárgyilagosan.

Maga a felmérés is oda jut, hogy vannak teendők a legális és kézenfekvő e-könyv használat elősegítése érdekében. „Mit teszünk mi mindennek ismeretében?” – áll az utolsó dián. A válasz: „Nyitottak vagyunk a változásra.” Kiderül, hogy a könyvtár további e-könyv vásárlásokat tervez, megfelelő olvasói-felhasználói jogosultságokkal. Tervezik, hogy egyre több e-jegyzetet szeretnének beszerezni, és megszervezik ennek az új dokumentumtípusnak a kölcsönzését is. Nem print migránsokat keresnek tehát, hanem tudatos e-dokumentum felhasználókat.

Fontosnak tartom, hogy készüljenek felmérések az e-dokumentumokra vonatkozó olvasói igényekről. Miért tagadjam, sok esetben a témára vonatkozóan olyan véleményekkel, gyakran ítéletekkel lehet találkozni, amelyek megérzésekre, egyéni kötődésekre támaszkodnak. Ez a most bemutatott felmérés, még ha az értékelése és módszertanának elemzése nem is fér bele egy blogbejegyzés kereteibe, arra mindenképp rámutat, hogy sok esetben elég nagy a távolság az olvasói elvárások és az olvasók valós aktivitása között. Mindez megnehezíti a könyvtárak számára az elektronikus szolgáltatások kialakítását, működtetését.

A poszt elején említett további felmérések ismertetésére a következő bejegyzésben térek ki.    

 

 

2 comments on “Print migránsok? Magyar egyetemisták e-book szokásairól

  1. Fehér Péter on said:

    Kedves Pál!

    Örömmel olvasok erről a témáról!
    Szeretném megjegyezni, hogy Sipos Anna Magdolna, Varga Katalin, Egervári Dóra szerzőkkel jelzett anyag módszertanilag nagyon sebezhető, komoly írásban nem hivatkoznék rá … (Ez azért különösen kínos, mert ahogy néztem, mintájuk volt, meg jó sok munkát ölhettek bele… :-(( )

    Ha megengeded, felhívnám szíves figyelmedet Bátfai Erikával folyó közös kutatásunkra, ami az e-szövegek és a hagyományos olvasás problémájáról szól, és több konferencián beszéltünk róla, illetve aki keres talál… :-)
    Barátsággal:
    Fehér Péter PhD

    • Kerekes Pál on said:

      Kedves Páter,
      köszönöm a véleményed. Alkalmat adott rá, hogy bepótoljam múlasztásomat, és megismerkedjek ezirányú írásaiddal, közléseiddel. Tényleg nem ismertem ezeket a publikációkat, pedig érdekesek, tárgyszerűek, témakoncentráltak. Most átfutottam, de alaposan is átnézem, és fogok utalni rá.
      Magáról az általad említett tanulmányról: ott a szerzők leszögezik az előszóban, hogy tisztában vannak vele, hogy kutatásuk nem tekinthető reprezentatívnak. Én azért értékelem a szabadon hozzáférhető összeállításukat, mert sok külföldi példa helyett hazai magyar elemzésre is lehet hivatkozni. Ugyanez a szegedi anyagnál is. Biztos lehetne jobbat, nagy tudományos apparátussal megalapozott e-book analíziseket készíteni, de nyilván az erőforrások csak ennyit engednek meg jelenleg.
      Köszönettel és elismeréssel:
      Kerekes Pál

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Christmas

HTML tags are not allowed.