Informatikai fordulat: könyvtárak a csúcson

Net! Net! Net! Ez ma már nem segélyt kérő fohász, hanem örömkiáltás. Ez derül ki egy friss tanulmányból. Szerzők: Sipos Anna Magdolna, Varga Katalin, Egervári Dóra. Cím: „Net! Mindenekfelett? Kompetenciák a digitális univerzumban”. Mint írják: „A mintánkban szereplő 2599 fő közül erre a kérdésre (Használ Ön számítógépet?) összesen 2597 fő válaszolt, és közülük 99,8% igenlő választ, míg 0,2% nemleges választ adott. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kérdőív kitöltőinek teljessége számítógépet használó személy, hiszen a nemleges válaszok mennyisége akár a hibaszázalékba is belefér. Ezt az állításunkat igazolja az internethasználat hasonló arányú eredménye is.”

A könyv ingyenesen letölthető: itt.

A felmérések alapján összeállított táblázatos körkép egyértelműen igazol egy saját tapasztalatból kialakított tanári, de – beszélgetések alapján – talán könyvtárosi impressziót is: az információbőség valós, jelenlévő lehetőség. Ám élni ezzel a sokpólusú, ezernyi eszközzel megközelíthető net-masszával, nem egyszerű feladat. Többnyire olyan kihívás, amelynek nem tudnak megfelelni a számítógép használói. Miért is nem? Mert nem képesek tudatosan, célirányosan kezelni az adat tömeget. Hiányzik a digitális írástudás, az a kompetencia, mondhatni informatikai intelligencia, amely tanulható, elsajátítható módszertan. Így fogalmaz Varga Katalin: „Mindebből levonhatjuk azt a következtetést, amit a felmérésünk egésze is mutat, hogy az információbőség nem az igényesség, hanem inkább a felületesség felé hajtja a fiatalokat.”

A felmérés a diplomások és az egyetemi hallgatók információs műveltségét kívánja bemutatni. A kérdezés online történt. Ebből következően a szerzők megállapítják: ugyan a feldolgozott válaszdokumentumok száma magas, 2599 darab, mégsem állítható, hogy kutatásuk reprezentatív, mivel nem tükrözi a hazai általános demográfiai viszonyokat. Nem lehet az, mivel a célközönséget a hazai hallgatói réteg mint a jövő potenciális értelmisége, továbbá a már dolgozó diplomások jelentették. Mindazonáltal a hazai társadalomnak ezekre a rétegeire vonatkozóan reprezentatívnak minősül.  Nyilván adódik a kérdés: miért koncentráltak a kutatás résztvevői kimondottan a jelzett társadalmi csoportokra? Sipos Magdolna (aki egyben a kötet szerkesztője is) így fogalmaz: „S hogy miért pont ezek a rétegek? Azért, mert – miközben pontosan ismert számunkra, hogy a 21. század minden emberének szüksége van megfelelő színvonalú és az ő életformájához, életmódjához illeszkedő információs műveltségre, aközben úgy gondoljuk, hogy – ezeknek a társadalmi rétegeknek a tagjai azok, akik a tanulás mint életforma, továbbá a tudás folyamatos bővítésével a munkaerőpiacon a jobb pozíciók megszerezhetősége miatt a leginkább motiváltak, leginkább kényszerítettek a magas színvonalú, tudatos információkezelésre. A célközönségünk kiválasztását indukálta az is, hogy a korábbi, hasonló témájú, de mikroszintű kutatásaink is ezekre a rétegekre irányultak, így meglehetősen nagy tapasztalatokkal rendelkeztünk már e sajátos társadalmi csoport információszerzési és- kezelési szokásairól, gyakorlatáról.”

Hazánkban már hét és félmillió Internet előfizetés nyújtja – többnyire széles sávon – a világhálóhoz való hozzáférést. Az élet virtuális, digitálisan vezérelt. Milyen információs műveltséggel tagozódunk be ebbe az új, globális, a teljes földkerekséget egy adatglóbuszba szervező rendszerbe? Sipos Magdolna a kötet bevezetőjében megadja az információs műveltség összetevőit. Ezek az alábbiak:

  • Az információs igények pontos meghatározása;
  • A szükséges információk hatékony és eredményes megszerzése;
  • Az információk és az információs források kritikus értékelése;
  • A kiválasztott információk beépítése a már meglévő tudásba;
  • Az információk hatékony alkalmazása a meghatározott célok érdekében;
  • Az információhasználat szociokulturális, gazdasági és jogi környezetének ismerete, jogszerű, valamint etikus információgyűjtés- és használat.

Címlap - Sipos Anna Magdolna - Varga Katalin - Egervári Dóra: NET! Mindenekfelett? - Kompetenciák a digitális univerzumban. PTE FEEK, Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Pécs, 2015

Az információs műveltség fogalma elválaszthatatlan az elektronikus szöveg – legyen az web, e-book, vagy e-folyóirat, más text mix – kezelésének, mondhatjuk egyszerűen: olvasásának terminológiai vizsgálatától. A kutatási jelentés konkrétan bemutatja, hogyan közelítenek a digitális forrásokhoz a vizsgálatba bevont személyek. Kiderül, hogy a tanulási-ismeretszerzési folyamatokban a legmagasabb minőségi szereplő ma is a könyvtár. És egyre inkább az, funkcionalitása tovább bővül. A helyzetet így jellemzik a szerzők: „Pozitív meglepetéseink közé tartozik, hogy a hitelesség minőségének megítélésében a könyvtári eredetű források igen magas presztízsűek, és ez tükrözi a már a korábbi fejezetekben is tapasztalható, a könyvtárak felé megnyilvánuló bizalmi tényezőket, értékeket. A hagyományos előállítású források feletti vészharang kongatók állításait cáfolja, hogy a nyomtatott könyvek és a nyomtatott folyóiratok hitelességi presztízsét napjainkban is igen magasra értékelték a felmérésben résztvevők, továbbá az is, hogy gyakran jutnak szerephez, etalonnak számítanak ezek a források, amikor a hitelesség próbáját kell kiállnia egy, a világhálóról származó információnak.”

A „Net! Mindenekfelett? Kompetenciák a digitális univerzumban” színes táblázatok sokaságával, temérdek diagrammal illusztrál egy-egy gyakran vitatott kérdést. Például azt, hogy mi a Google szerepe a mai internet használatban? Tanulságosak a válaszok, érdemes szemezgetni az adott fejezetben. Arra is rákérdeztek a kutatók: mit tartanak a vizsgálatban résztvevők a plágiumról? Szívesen ajánlanám, hogy ezt a témakört érintő képgrafikonokat is mustrálgassák az olvasók. De azt mondom: inkább ne! Aki szereti a csalódásokat, azoknak talán mégis? Mindenki döntse el maga.

A szép kiállítású, olvasóbarát módon tagolt könyvet ingyenesen, szabadon lehet letölteni a Magyar Elektronikus Könyvtárból. Több formátumban: nyilván a PDF, vagy a HTML ajánlható első kézből, hiszen asztali gépen ezek a platformok élnek meg legjobban. E-könyv formátumban is letölthető a mű (ePub, PRC), de mi tagadás, a dekoratív diagramok jobban értékelhetők, tanulmányozhatók nagy képernyőn, színesben.

A tanulmánykötet e-book-ra vonatkozó megállapításait – és vitatkozunk is vele egy kicsit – a következő posztban mutatjuk be.

Mint olyan oktató és kutató, aki az informatikai-számítástechnikai-távközlési iparág által készített felméréseket is sűrűn forgatja, meg kell állapítanom: ez a tanulmánykötet azoknál sokkal áttekinthetőbb, vizuálisabb, érthetőbb. Nyilván ebben közrejátszik, hogy a tanulmány készítői nem piaci szemszögből, esetleg marketing-irányultságból tekintettek a vizsgált tárgykörre. Szándékuk szerint a tiszta tényekre alapoztak, azokból vonta le következtetéseket. Nem – a szakzsargonban ismert kifejezéssel – kitúrtak a végtelen adatbázisokból valami felhasználható számsort egy adott cél megérvelésére. Az internet-használatról sok a legenda, elfogult túlzás. Ez a könyv oszlatja a megalapozatlan véleményekből, megérzésekből összeállt kiérleletlenséget, elfogultságokhoz vezető borulátást, vagy éppen az itt-ott mutatkozó hórukk optimizmust.

2 comments on “Informatikai fordulat: könyvtárak a csúcson

  1. Horváth Zoltánné on said:

    Ehhez az íráshoz nem sokat lehet hozzátenni. Remek tartalom, nagyon pontos és izgalmas ábrák. A kérdésfeltevések pontosan körülhatárolják a vizsgálódás szempontjait, és a válaszok is ebben a jól meghatározott keretrendszerbe illeszkednek. Jól érthető, világos stílus, sokoldalú vizsgálati szempontok, a pontosság szinte matematikai, mégis élvezettel lehet olvasni. Nincs most az emlékezetemben hasonló mű, amelyben a pontosság mellett a sokszínűség és az érdekes tartalom ennyire összehangolódott. Gratulálok a szerzőknek.

    • Sipos Anna Magdolna on said:

      Kedves Kolléganő, nagyon köszönjük az elismerést, igyekezetünk.
      Üdvözlettel: Sipos Anna Magdoln

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Christmas

HTML tags are not allowed.