Category Archives: E-könyv

Szöveg emancipációt a könyv monopolizmus ellen!

Rettenetesen sajnálom az Alexandra könyv-botrány károsultjait. A kiadókat, szerkesztőségi bedolgozókat, és mindenekelőtt a szerzőket, a kifizetetlen írókat. Az interjúiban gyakorlatilag önmagát leleplező Matyi Dezső, az Alexandra hajdani vezetője, ravaszkodó fintorokkal gyerekes dajkameséket ad elő a könyvbirodalom bukásának okairól. A valóság

Biblia e-könyvek: szokatlan Szentírás formátum, de egyre népszerűbb

„A nyomtatott Biblia, mint minden nyomtatott könyv, fizikai tárgy. Ennek hiánya sok vallásos olvasó számára okoz gondot, akár úgy is, hogy néhányuk számára a Biblia látható jele a vallásosságnak, miközben a digitális könyv ezt nem nyújtja” – írja Koltay Tibor a

Ingyen e-könyv: kortárs szerzők legálisan

Több alkalommal bemutattuk a free kiadványok elérhetőségét. A szabad könyvek az Internet legnagyobb kulturális lehetőségei. Szórakoztató és magvas irodalom egyaránt letölthető, mindennemű anyagi ráfordítás nélkül: már akkor persze, ha tudjuk, hol találhatók meg a térítésmentesen, legálisan kínált művek. Nézzük a

VR és AR könyv: olvasói hóbort vagy új könyviség?

Hogyan készültek Gutenberg nyomdájában a könyvek? Milyen is lehetett belülről a műhely, ahol az első nyomtatott írásművek prés alá kerültek? VR (Virtual Reality) szemüvegbe dugott mobiltelefonnal körbejárhatjuk a manufaktúrát. Leülhetünk a szedő asztalához, nézegethetjük a korrektor munkáját, vizslathatjuk a padlót,

E-könyv kurzus vizsgakérdései és ajánlott irodalom

Tankönyv: Kerekes Pál: Az elektronikus könyv. Budapest, Ad Librum, 2011. (EK) Kerekes Pál: e-book kalauz. Az elektronikus könyv kisenciklopédiája. Budapest, Kossuth Kiadó, 2012. (Kalauz) Kerekes Pál – Kiszl Péter – Takács Dániel: E-könyvészet. A digitális kultúra alapvonásai. Budapest, ELTE KITI,

Az e-könyv senyved, újra erőre kapott a nyomtatott könyv: mi a való?

Akik néhány éve még e-könyv guruként kezdtek karriert, most hajdani kiadójuknál print szerkesztői állásokra pályáznak – adja hírül a Telegraph, mintegy jellemezve a megváltozott könyvpiaci helyzetet. A Könyves Blog így számol be a folyamatról: „Éveken át tartó növekedés után a

Digitális bölcsészet 2016 – összefoglaló egy távlatos tudomány kezdeteiről

Olvasni, jegyzetelni, tűnődni… Ez már nosztalgia? A könyvanyag és a kutató elme együttműködésébe belép egy harmadik tényező, az informatika? A könyvtárak ma már egyben géptermek is. A kompjuter monitorjáról zuhogó – nem egyszer terrorisztikusnak tűnő – irdatlan adatmennyiség hogyan hat

Ingyenes e-book: a free könyv elérhetősége és problémái

„Az olvasás képessége, az írás megértése olyan, mint valami titokzatos művészet, sőt mint valami varázslat, amely old és köt bennünket. Úgy látszik, hogy megszűnt benne a tér és az idő. Aki olvasni tudja az írásos hagyományt, az a múlt tiszta

Trump és az e-book; Donald J. Trump, az író

Folyik a találgatás az új amerikai elnök várható irányultságairól, konkrét intézkedéseiről. Megszólaltak már az ügyben a nagy iparágak képviselői, lobbisták, befektetői óriások. Na de mi lesz a könyvtárakkal, a digitális kultúrával a Trump éra alatt? Erre keres választ David Rothman

E-book és az „igazi” olvasó: a jövő Nobel-díjasa a Kindle?

„Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csak ez az igazi olvasó.” Ezzel az idézettel vezette be Szabó Anett műsorvezető az

Digitális mesekönyvek: ingyenes, előfizetős variációk. A Bookr Kids-ről külön is

A gyerekek szeretik a meséket. (Náluk jobban csak a felnőttek!) Fogyasztják a történeteket szülői szájból, tévés képernyőről, minden kezük ügyébe kerülő kütyüről (tablet, mobil, stb.) A digitalizálási folyamat alig fékezhető, bár sok szülő a saját érzelmi élményeire hagyatkozva  nyomtatott képeskönyvet

Nincs többé íróasztalfiókba rejtett írás? Bátraké a szerencse…

Minden jó mű közügy, és minden rossz mű magánügy. Babits ezt tartotta. Így intette a fiatalokat, amikor azok nemzedéki értékeikre, fiatalságuk kiváltságaira hivatkoztak. A szellemóriás arra is figyelmeztetett: az irodalmat ne különböztessék meg a remekművektől. Az irodalom igazi életét ne

Egy a keveseknek: a jövő irodalmi modellje

Egy USA-beli trendkutató intézet (The Future Today Institute) informatikai előrejelzése szerint hamarosan meg kell ismerkednünk a kvantumszámítógépekkel. Ez a távoli jövő. A közeli éveket a mindennapi eszközök (autó, háztartás) hálózatba kapcsolása tölti ki, elsősorban a biztonság, a távoli irányíthatóság érdekében.

A tudományos publikáció új alapjai – különösen az irodalomtudomány (könyvtártudomány) vonatkozásában

Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, ELTE-professzor friss tanulmányában* arról értekezik, milyen kihívások elé néz a tudományos közlés a jelen médiális környezetében. Elemzése általános érvényű, filozófiai és hermeneutikai megközelítésű, tehát felvetései érvényesek a teljes tudományos összesség közlési módjaira. Közvetlenül az irodalomra nézve

Olyan nincs, hogy túl sok a könyv: merre tovább e-book?

Néhány érdekes nyári kutatásból szemezgetünk az alábbiakban. Igaz, többnyire nem magyar adatokra épülő megállapításokkal találkozhatunk a felmérések összegzéseiben, ám úgy vélem, nagy általánosságban a hazai helyzetre is jellemzők a főbb következtetések. A verhetetlen print A legelismertebb könyvpiaci kutató intézet felmérése

Univerzális szövegelérés és olvasói integráció: az elektronikus könyv kulturális és oktatási vetületei

Ezzel a címmel jelent meg Kiszl Péter és Kerekes Pál közösen írt tanulmánya a Híd című kulturális folyóirat júliusi számában. A publikáció célja az, hogy bemutassa az ELTE Könyvtár és Információtudományi Intézetében folyó e-book kurzusok tematikáját, módszertanát. Néhány részlet a

Azé a kultúra, aki digitalizál?

Talán még nem igaz ez az állítás. Garcia Lorca írta még a múlt század harmincas éveiben, hogy New York nem más, mint „gépesített Szenegália.” Az informatikai varázs nem törheti szét a mesét. Az írásműveknek, alkotásoknak számítógépre kerülése nem jelentheti töredékek

Kindle és Kobo: férfiak vagy nők eszközei?

A legenda szerint a férfiak a Marsról származnak, a nők pedig a Vénuszról. A bolygók küldöttei vagyunk, egy beavatkozó kéz nemenként szortírozott bennünket a kezdetekben. Az olvasás szempontjából az a kérdés: ez az eredeti felállás megőrződött-e a könyvekhez kötődő viszonyunkban?

Kifli és e-könyv: összehozza az ingyenes e-book?

Az elmúlt héten zárult Könyvfesztivált zengzetes dicséretekkel értékelte a média. Valóban öröm volt látni a tolongó tömeget a könyvpavilonok között. Évről évre átélem ezt a katarzist. Az emberek beszélgetnek, nézelődnek, és elhozzák a gyerekeiket. Fogynak a könyvek, ha nem is

Könyvjövő naprakészen: egy sikeres magyar tartalom innováció anatómiája

Üzleti angyal, befektetői invesztíció, ügyfélcsomagok, Jeremie beruházás… Megszoktuk, hogy ezek az ijesztő ökonómiai kifejezések inkább a gazdaság kemény szereplőire vonatkoznak, mint a kulturális ágazat, benne a könyvpiac résztvevőire. Van azonban olyan könyves cég, amelynek sikerült bekerülnie az informatikai körforgás nagytétű

A könyvtárak való világa: bemutató a Könyvfesztiválon

Magyarország a tízedik helyen áll azon a ranglétrán, amely az olvasásra fordított időt méri. Európában csak Csehország és Franciaország előzi meg hazánkat. A vezető helyeken ázsiai nagy kultúrák állnak: a dobogó legfelső foka Indiát illeti, majd Thaiföld, és Kína következik.

Mi az e-könyvészet? Mivel foglalkozik az e-bookology?

A napilapok az elektronikus könyvet nem veszik könyvszámba, gyakran lekicsinylően szólnak az e-bookról. Előrángatnak embereket, akik az orrukkal olvasnak: ők azzal érvelnek, hogy a könyv illata nélkül az olvasnivaló nem más, mint hideg karaktersorozat. Szinte menetrendszerűen jönnek a terjedelmes cikkek

E-book ingyen, angol-magyar változatban

Az e-book – irodalmilag – nem informatikai, hanem könyvészeti fejlemény. Az elektronikus könyv előképe nem a számítógép, nem a szövegszerkesztő alkalmazás, hanem az a textualitás, amely képes változni évezredektől évezredekre, évszázadokról évszázadokra, vagy napjainkban, akár évtizedenként. A hardver-gyártók, szoftver-programozók csak

Mentés másként: Kertész Imre a számítógépes regényírásról. Az író műveinek elektronikus elérhetősége

A napokban az örök írómezőkre távozott Kertész Imréről megható megemlékezések olvashatók. Írótársak vallanak róla, rendezvények követik egymást. Ezen a helyen a bámulatosan okos, érzelmileg mélyre futó életmű két vonatkozásáról szólunk: Hol találhatók meg Kertész Imre művei elektronikusan A Nobel-díjas író

Bookline felmérés: az e-könyv esélyei nőnek itthon is

Ki, mikor, mennyit olvas? Este vagy utazás közben? Papíralapú vagy e-könyveket olvasunk inkább? Mi akadályozza meg az olvasókat abban, hogy inkább az új technológiát használják, és nagyobb számban olvassanak e-könyveket? Mindezekre fény derül a Bookline e-könyv olvasási szokásokat firtató kérdőívére

Ingyen e-book: free hangoskönyvek lelőhelyei

Természetesnek vesszük, hogy az olvasás csöndes tevékenység. Némán siklik a szem a betűsorok felett. Ellentmond ennek a tapasztalatnak a hangoskönyvek sikere. A Magyar Elektronikus Könyvtár sikerlistájának első két helyén a poszt írásának idején hangoskönyv áll. Általában az első tíz hely

E-book honvágy: ingyenes e-könyvek és egy kis nosztalgia

A Kindle, Kobo, Nook és más e-readerek képességeiről aligha kell meggyőzni bárki olvasó embert. Itt hangsúlyozom az olvasót, tehát a rendszeresen könyvvel élők csoportját. Este végignyúlni egy kereveten, és belelapozni a sok elolvasott, és nem elolvasott e-könyvbe, éppen nem rossz

A könyvtagadás újra és újra visszatér?

„Gyönyörűséggel tölt el az elképzelés, hogy az emberek hamarosan torkig lesznek az olvasással, meg az írókkal is, és egy nap a tudós szerző rájön, meg kell írnia végrendeletét, és meghagyja: holttestét égessék el könyveivel, főleg saját irományaival együtt. És ha