Category Archives: E-könyv szkepszis

Az e-könyv senyved, újra erőre kapott a nyomtatott könyv: mi a való?

Akik néhány éve még e-könyv guruként kezdtek karriert, most hajdani kiadójuknál print szerkesztői állásokra pályáznak – adja hírül a Telegraph, mintegy jellemezve a megváltozott könyvpiaci helyzetet. A Könyves Blog így számol be a folyamatról: „Éveken át tartó növekedés után a

Digitális bölcsészet 2016 – összefoglaló egy távlatos tudomány kezdeteiről

Olvasni, jegyzetelni, tűnődni… Ez már nosztalgia? A könyvanyag és a kutató elme együttműködésébe belép egy harmadik tényező, az informatika? A könyvtárak ma már egyben géptermek is. A kompjuter monitorjáról zuhogó – nem egyszer terrorisztikusnak tűnő – irdatlan adatmennyiség hogyan hat

Ingyenes e-book: a free könyv elérhetősége és problémái

„Az olvasás képessége, az írás megértése olyan, mint valami titokzatos művészet, sőt mint valami varázslat, amely old és köt bennünket. Úgy látszik, hogy megszűnt benne a tér és az idő. Aki olvasni tudja az írásos hagyományt, az a múlt tiszta

E-book és az „igazi” olvasó: a jövő Nobel-díjasa a Kindle?

„Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csak ez az igazi olvasó.” Ezzel az idézettel vezette be Szabó Anett műsorvezető az

Nincs többé íróasztalfiókba rejtett írás? Bátraké a szerencse…

Minden jó mű közügy, és minden rossz mű magánügy. Babits ezt tartotta. Így intette a fiatalokat, amikor azok nemzedéki értékeikre, fiatalságuk kiváltságaira hivatkoztak. A szellemóriás arra is figyelmeztetett: az irodalmat ne különböztessék meg a remekművektől. Az irodalom igazi életét ne

A tudományos publikáció új alapjai – különösen az irodalomtudomány (könyvtártudomány) vonatkozásában

Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, ELTE-professzor friss tanulmányában* arról értekezik, milyen kihívások elé néz a tudományos közlés a jelen médiális környezetében. Elemzése általános érvényű, filozófiai és hermeneutikai megközelítésű, tehát felvetései érvényesek a teljes tudományos összesség közlési módjaira. Közvetlenül az irodalomra nézve

Olyan nincs, hogy túl sok a könyv: merre tovább e-book?

Néhány érdekes nyári kutatásból szemezgetünk az alábbiakban. Igaz, többnyire nem magyar adatokra épülő megállapításokkal találkozhatunk a felmérések összegzéseiben, ám úgy vélem, nagy általánosságban a hazai helyzetre is jellemzők a főbb következtetések. A verhetetlen print A legelismertebb könyvpiaci kutató intézet felmérése

Azé a kultúra, aki digitalizál?

Talán még nem igaz ez az állítás. Garcia Lorca írta még a múlt század harmincas éveiben, hogy New York nem más, mint „gépesített Szenegália.” Az informatikai varázs nem törheti szét a mesét. Az írásműveknek, alkotásoknak számítógépre kerülése nem jelentheti töredékek

Kindle és Kobo: férfiak vagy nők eszközei?

A legenda szerint a férfiak a Marsról származnak, a nők pedig a Vénuszról. A bolygók küldöttei vagyunk, egy beavatkozó kéz nemenként szortírozott bennünket a kezdetekben. Az olvasás szempontjából az a kérdés: ez az eredeti felállás megőrződött-e a könyvekhez kötődő viszonyunkban?

Kifli és e-könyv: összehozza az ingyenes e-book?

Az elmúlt héten zárult Könyvfesztivált zengzetes dicséretekkel értékelte a média. Valóban öröm volt látni a tolongó tömeget a könyvpavilonok között. Évről évre átélem ezt a katarzist. Az emberek beszélgetnek, nézelődnek, és elhozzák a gyerekeiket. Fogynak a könyvek, ha nem is

A könyvtárak való világa: bemutató a Könyvfesztiválon

Magyarország a tízedik helyen áll azon a ranglétrán, amely az olvasásra fordított időt méri. Európában csak Csehország és Franciaország előzi meg hazánkat. A vezető helyeken ázsiai nagy kultúrák állnak: a dobogó legfelső foka Indiát illeti, majd Thaiföld, és Kína következik.

Mi az e-könyvészet? Mivel foglalkozik az e-bookology?

A napilapok az elektronikus könyvet nem veszik könyvszámba, gyakran lekicsinylően szólnak az e-bookról. Előrángatnak embereket, akik az orrukkal olvasnak: ők azzal érvelnek, hogy a könyv illata nélkül az olvasnivaló nem más, mint hideg karaktersorozat. Szinte menetrendszerűen jönnek a terjedelmes cikkek

E-book ingyen, angol-magyar változatban

Az e-book – irodalmilag – nem informatikai, hanem könyvészeti fejlemény. Az elektronikus könyv előképe nem a számítógép, nem a szövegszerkesztő alkalmazás, hanem az a textualitás, amely képes változni évezredektől évezredekre, évszázadokról évszázadokra, vagy napjainkban, akár évtizedenként. A hardver-gyártók, szoftver-programozók csak

Mentés másként: Kertész Imre a számítógépes regényírásról. Az író műveinek elektronikus elérhetősége

A napokban az örök írómezőkre távozott Kertész Imréről megható megemlékezések olvashatók. Írótársak vallanak róla, rendezvények követik egymást. Ezen a helyen a bámulatosan okos, érzelmileg mélyre futó életmű két vonatkozásáról szólunk: Hol találhatók meg Kertész Imre művei elektronikusan A Nobel-díjas író

Ingyen e-book: free hangoskönyvek lelőhelyei

Természetesnek vesszük, hogy az olvasás csöndes tevékenység. Némán siklik a szem a betűsorok felett. Ellentmond ennek a tapasztalatnak a hangoskönyvek sikere. A Magyar Elektronikus Könyvtár sikerlistájának első két helyén a poszt írásának idején hangoskönyv áll. Általában az első tíz hely

A könyvtagadás újra és újra visszatér?

„Gyönyörűséggel tölt el az elképzelés, hogy az emberek hamarosan torkig lesznek az olvasással, meg az írókkal is, és egy nap a tudós szerző rájön, meg kell írnia végrendeletét, és meghagyja: holttestét égessék el könyveivel, főleg saját irományaival együtt. És ha

Mesél az Internet nagypapi: ingyenes e-book mesekönyvek

„Nem szabad, hogy függjenek a gyermekek a kütyüktől” – címmel olvashatunk írást tekintélyes lapban. Az aggódás középpontjában a következő eszközök állnak: okos telefon, tablet, laptop, e-book, játékkonzol és televízió. Ha a félelmeket komolyan vennénk, ami a digitális masinákat illeti, mi marad

Könyvtári hagyományok és változások

Megjelent  Balogh András „újabbnál is újabb könyvtár” értelmezése a Kossuth Kiadónál. (NÉRO 15. füzet) A gyakorló könyvtáros filozófiai megalapozottsággal kísérli meg az informatika nyomán átalakuló könyvtár meghatározó vonásait észlelni, rögzíteni. Értekezése végigveszi a könyvtári működés alapelemeit. Abban vizsgálódik tanulmány, hogy

Ingyen e-book magas fokon: Petőfi, Arany, Ady a főmenüben

„Készült az irodalom szerelmeseinek.” Ez a sor áll címoldali lábjegyzetként egy életmű portálon. József Attila írásait tárja fel a weboldal. A site formavilága azt sugallja: szöveget az olvasónak, regényt és költeményt! De másképp! Verset, szépprózát, tanulmányt! De nem könyvszerűen, hanem

Meztelen igazság az e-book szerzőkről

Aki rosszul koppint, az fizet! Hogy történt? Az Amazon elektronikus könyvesbolt ajánlatait szemlézgettem a Kindlén. Pillanatra félrenéztem a női kézis sporthírekre. Közben sorakoznak az e-bookon az ajánlatok, bár reklámmentes e-könyv olvasóm van. De ez a mentesség nem vonatkozik a könyvre,

Print migránsok? Magyar egyetemisták e-book szokásairól

A napokban két nagy mintán végzett e-könyv használati felmérés is napvilágot látott. Szerencsés, hogy mindkét kutatás könyvtári megközelítésű, könyvtáros szakemberek által készített összeállítás, tehát nem szolgáltatói marketing alapú anyag. Ilyen értelemben sokkal hitelesebb, mint sok más gyártói-forgalmazói oldalról megrendelt e-book

Informatikai fordulat: könyvtárak a csúcson

Net! Net! Net! Ez ma már nem segélyt kérő fohász, hanem örömkiáltás. Ez derül ki egy friss tanulmányból. Szerzők: Sipos Anna Magdolna, Varga Katalin, Egervári Dóra. Cím: „Net! Mindenekfelett? Kompetenciák a digitális univerzumban”. Mint írják: „A mintánkban szereplő 2599 fő

A digitalizálásról, az elektronikus tartalomról: mit tart erről az OSZK?

A nemzeti nagygyűjtemény, az Országos Széchényi Könyvtár, költözés előtt áll. Legalábbis ez áll a sajtóhírekben. Ha meg is történik ez a sokak által várt és helyesnek tartott – bár vannak ellenzők is – lépés, a városközponti honfoglalás (a Várból a

Nyelvi presztízs és e-könyv: cselendzsel az agykuki

Az e-könyv nem informatikai, hanem könyvészeti fejlemény. Az elektronikus könyv előképe nem a számítógépes textualitás, hanem az a kézműves szöveg, amely képes változni évezredektől évezredekre, évszázadokról évszázadokra, vagy napjainkban, akár évtizedenként. A hardver-gyártók, szoftver-programozók csak készítői, nem feltalálói az elektronikus

Ledőlt a Telekom könyvszekrény: egy porhintés története

Mától megszüntette a Telekom a ’txtr könyvolvasójának szolgáltatásait.  A leállítás érinti a készüléket, a tartalmat egyaránt. Ebből következően a Telekom egy közleményt adott ki. Így fogalmaz a multi: „Ezúton tájékoztatjuk, hogy partnerünk oldalán történt okok miatt a Telekom txtr e-könyv

Plázákból vissza a könyvterekbe, könyvtárakba

A Gutenberg-galaxis adottságait, fejlődését többnyire bölcsész szemszögből elemzik a szakírók. Ez kulturálisan érthető, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a meghatározottságot sem, hogy valójában a könyv, mint termék, fogantatásától az eladásáig, sok egyéb faktor együtthatásának van alárendelve. A gazdasági

A Nagy Karambol: e-book és print találkozása

A Gutenberg-galaxis Googletenberg ideává formálódhat. Az elektronika új hordozójává vált az íráskultúrának, épp úgy, mint hajdanán a pergamen, vagy az utóbbi évszázadokban a papír. Míg a fizikai alapú tartalom konzervek, mint a könyv, megőrzik a szöveget, addig a virtuális text-komplexek,

Plagizátorok és lélekkufárok fogságában – néhány szó a digitális enyveskezűségről

„II. Ptolemaiosz idején íróversenyt rendeztek az alexandriai könyvtárban. A hét főből álló zsűri hat tagja két olyan szerzőnek ítélte a díjakat, akiknek a művei a legnagyobb tetszést aratták a közönség körében. A hetedik zsűritag, Arisztophanész azonban a legkisebb sikert elért