USA e-könyvek: világhódító szerepben

2012. május 19. Kerekes Pál

Havi rendszerességgel teszi közzé az e-könyves forgalmi adatokat az amerikai kiadói szövetség (Association of American Publishers). Már meg sem lepődik az ember az egyre nagyobb számokon. A fejlődés és az intenzitás szívbemarkoló.

Most jött egy újabb bejelentés. Ez viszont már a folyamatosan felfelé kúszó számokhoz szokott közvéleményt is knockoutolta. Szinte csináltnak tűnik, olyan könnyen megjegyezhető és leírt szám következik: 333 százalék.

Konkrétan: az előző évben az USA-beli kiadók e-könyv forgalma a külföldi vásárlások tekintetében 333 százalékkal nőtt. Tehát az Egyesült Államokon kívüli e-book értékesítés ilyen méretű növekedésre volt képes. Ugyanez nyomtatott könyvre nézve mindössze 2,3 százalék.

Az egyik nagy kiadó vezetője hozzáteszi: ez még csak a kezdet, hiszen az angolul beszélők köre olyan nagy, hogy a piaci lehetőségek még egyáltalán nincsenek kimerítve. A bővüléshez már meg is teremtették a szervezeti kereteket. Nagyságrendileg 15 000 könyvügynökség, legalább 200 országban végzi az amerikai könyvek terjesztését.

A Simon & Schuster kiadó menedzsere arról számol be, hogy az expanzió sikerének kulcsa nem más, mint a nemzetközi könyves hálózatokkal való együttműködés. Az Amazon, a Kobo, az Apple mind-mind jól adnak el globálisan. Ugyanakkor megjegyzi: nem csak a nagy internacionális cégekkel dolgoznak együtt, érdemleges forgalmat bonyolítanak le a lokális partnerekkel is.

Nincsenek csodák: a számokból kiderül, hogy a legnagyobb arányú forgalomnövekedést éppen azok a multik érték el külföldön, amelyek belföldön is meghatározóak. Tehát az Amazon és az Apple. Az Amazon most nyitott lerakatot Németországban, így tett a Barnes & Noble is, azzal tetézve, hogy Angliában is alapított leányvállalatot. A B&N ki is nyilvánította, hogy kész további USA-n kívüli könyv-központok megnyitására. Jelentős szereplő a Kobo is, amelynek nemzetközi hálózata nagyobb, mint az USA-beli.

Érdekes a növekedés földrajzi megoszlás szerint is. A kontinentális Európa és Dél-Amerika megközelítőleg egyforma mértékben, nagyságrendileg kétszáz százalékos növekedést produkált az amerikai e-könyvek vásárlásában; Afrika már hatszáz százalékra kvalifikálta magát. Az Egyesült Királyságban, tehát Angliában, ezerháromszáz százalékkal több USA e-book fogyott, mint az előző évben.

American Association of Publishers

A nyilatkozó menedzserek egyike úgy gondolja, a nemzetközi e-könyv-kereskedelem még a kialakulás fázisában van. Sok új és régi szereplő versenyéből formálódik majd ki a tényleges piac.

A kiadók a 2012-es évre másfél milliárd dollár körüli e-könyv forgalmat várnak az Egyesült Államokban.

e-könyves világkongresszus: új gondolatok

2012. május 17. Kerekes Pál

Két napja tart, és ma fejeződik be az e-könyvolvasás világkongresszusa Londonban.

Weblap: http://www.terrapinn.com/2012/world-e-reading-congress-europe/index.stm

A második alkalommal megrendezett, széles értelemben vett szakági konzultáció főbb témái:

  • e-book üzleti modellek

  • könyvkiadói változások

  • írott média e-formátumai

  • e-könyvkiadás

  • tartalom szolgáltatás

  • e-könyves innovációk

Strategy & technology for publishers and their partners - World e-Reading Congress 2012

Már az első napon nagy vitát váltott ki az orientációs nagyelőadás. A média-futurista, Gerd Leonhard sietett kijelenteni: „ A hozzáférés nem jelenti egyben a tartalom birtoklását is, a tartalomhoz való kapcsolódás nem egyenlő az üzleti folyamat realizálódásával”.

Egyszerű példát hoz a jövőkutató. Jelzi, tisztában van azzal, hogy a harminc fölöttiek ezt nem fogják érteni. De az a helyzet, hogy egy diák, akinek szüksége van természetesen tanulnivalóra szöveges formában, nem azt fogja tenni, hogy megveszi a tankönyveket, hanem egyszerűen előfizet a következő három évre a tananyagra. felidézte az előadó: elég, ha csak tekintetbe vesszük, hogy maga a brazil kormány arra készül, hogy százmillió e-könyv-olvasó eszközt vásárol a diákok számára.

Sok más idea előkerült. Leonhard szerint rövidesen a mobilszolgáltatók is ráéreznek az e-book vonzására. Új előfizetéshez rövidesen könyvet fognak ajándékba adni, minden új SIM kártyához legalább tíz könyvet nyújtanak át virtuálisan.

„A tartalomhoz való hozzáférést persze olcsóbbá kell tenni a jelenleginél. Nem kényszeríthetjük a fogyasztót, hogy a digitális termékért ugyanannyit fizessen, mint a tényleges, fizikálisan is létező termékért. A technikával lépést tartó emberek sokat olvasnak, miért akarjuk őket büntetni a magas e-könyv árakkal?”- teszi fel a kérdést Leonhard.

Az előadó: Gerd Leonhard

Végezetül leszögezi: „Ma már a tartalom-megosztás nem lehet vitatéma. A tartalom közvetítés nem okoz gazdasági károkat. A kiadóknak kitárt fülekkel és tágra nyitott szemekkel kell figyelniük a lehetséges vásárlókra, egyben át kell gondolniuk a véleményüket a könyv-kalózkodásról. Jobban meg kell érteniük az olvasók igényeit, hiszen az illegális tartalom használat csak akkor lehetséges, ha a motiváció találkozik az alkalommal. A könyv-biznisznek a tartalom körüli értékteremtéssel kell összefüggésbe jutnia, és akkor az olvasók hajlandók lesznek a könyvért költségeket vállalni.”

Hogy a saját szavaimmal is megmagyarázzam, hogy értem (vagy félreértem) az előadót: itt is az jön elő, hogy az e-könyv értékesítésben – nem a hozzájutásban, hiszen milliószámra van legális tartalom – nem elég az a hagyományos gondolat, hogy a jó könyv megtalálja előbb-utóbb a vásárlóját is. Az e-könyves olvasó jó könyvet akar, jó áron, jól olvashatóan, komplex tárolási és magán-hozzáférési konstrukcióban, valamint trendi struktúrában. Ez a feladat, nem egyszerű a kiadók élete, annyit azért hozzá kell tenni.

A beszámoló elérhetősége: http://publishingperspectives.com/2012/05/words-of-wisdom-from-the-world-e-reading-congress-2012/

Apps-ökonómia, text-biznisz

2012. május 16. Kerekes Pál

Az e-könyv híreket több nemzetközi portálon átkeresztelték.

Applikáció tudósításként lehet megtalálni az e-book értékeléseket, eseményeket. El kell fogadnunk, hogy nem csak az lehetséges, hogy a könyv szócska elé kerülhet egy kiegészítő pótlás: mint e-könyv, mint m-könyv (m=mobil); utótaggal is számolnunk kell, mint könyv-applikáció.

Az új elnevezésnek megfelelően vadonatúj kifejezéssel írják le a text-műfajok folyamatosan változó piaci helyzetét. A helyes címke tehát a táblagépekre szerkesztett könyves iparág gondolata szerint: Apponomics, applikáció-gazdaságtan.

Ez a fogalom jelenik meg az alábbi infografikán is. A szemléletes anyag az applikáció piac adatait formalizálja. A Dot Com Infoway káprázatos emelkedést jósol abban a tekintetben, hogy egyre több időt töltünk el az applikációk használatával, mégpedig a web-böngészés kárára. Az utóbbi másfél év alatt 43 percről 72 percre emelkedett az applikációk használata.

A kutatás vezetői megállapítják: az applikációk piaca nagyon gyorsan változik, és ráadásul tömeg-termékről lévén szó, nagyon fontos a piacra lépők számára, hogy az egész üzletmenetet teljes folyamatában kezeljék. Nem elég a jó termék, az eladáshoz sok más összetevőt is figyelembe kell venni.

mobile app marketing infographic

Könyv-nagypapák, kötetecske sihederek…

2012. május 14. Kerekes Pál

A színtiszta való az, hogy az e-könyvről, mint ajándékról, mint globális szuvenírről terveztem írni ebben a blogbejegyzésben. Ehhez a témához gyűjtöttem anyagot, mikor ráakadtam az alant következő képekre.

Nem lehetett ellenállni a könyvet emberszerű létezésben ábrázoló grafikáknak.

Annyira érdekes, hogy a könyv, amely szögletes formájával éppen ellentéte az emberi figurázatnak, milyen sokszor veszi fel a művészek képzeletében a humán alakzatot. Itt is ez történik: a kiadványok életre kelnek, a színes borítóból kezek nőnek ki, a kötéstáblából szem kacsint ki.

Három képet választottam ki a tizenöt darabos sorozatból. Az alkotóművész neve: Jonathan Wolstenholme.

A képek elérhetők az Artfinder honlapról:

Három bölcs könyv

Kártyások

 

A krimiszerző

Ajánlom a további képeket is, nagyon jó a a Könyvgyűjtő, a Referenciák…

e-könyv nemzet: USA. És mások?

2012. május 10. Kerekes Pál

Amerika e-könyves nációvá vált.

Ez a címe a következő infografikának.

Szélsebesen nő az e-könyv olvasó eszközöket birtoklók száma. A tartalom-kínálat is bővül. Kellenek is az új könyvek, hisz tisztán adatolható: aki rendelkezik e-könyv-olvasóval, az évente legalább 24 könyvet olvas el, míg aki csak a nyomtatott kidványokra szorítkozik, megmarad a 15 könyv/év átlagnál.

Az is érdekes adat, bár nem e-book téma szoroan véve: megkérdezték a vizsgálatban résztvevőket, hogy az éppen nála használatban lévő kötethez hogyan jutottak hozzá? 48 százalék esete egyértelmű, ők vásárolták a művet. Ugyancsak tiszta további 14 százalék: ők azt mondták, könyvtárból kölcsönözték. A következő 24 százalék odanyilatkozott, hogy ismerősétől kapta kölcsön. Őszintén szólva ebben egy kicsit kétekedem, ez túl magas szám, ennyi jó ember nincs a világon. Szinte a könyvforgalom negyede baráti szívességből álljon! – ez túlzás talán. További 13 százalék egyéb forrásból jutott könyvhöz. Találta, ingyenes túrkálóból válogatta, elcsente valahonnan az olvasnivalót? Kicsit homályos ez a kérdéscsoport, de a többi szám világos és egyértelemű.

Kiderül az is, hogy az e-könyves olvasók 61 százaléka inkább veszi a könyvet, mint kölcsönözné. A print kedvelőknek ezzel szemben csak 54 százaléka vásárol inkább, mint könyvtárba menne a szellemi táplálékért. Ez is az e-könyv hozadéka: a mű megvásárlása olcsóbb és egyszerűbb sok esetben, mint a kölcsönzés. A mű egyenes úton jut az olvasóhoz, a közvetítők kimaradhatnak, vagy funkcióváltásra kényszerülnek.

Az infografika címe: e-könyv náció. Csak azt nem teszik hozzá az alkotók és kutatási szakemberek, hogy kimutatásuk nagyon féloldas. Csak a fizetős forgalmat elemezték, az ingyenest nem. Pedig a free könyvek állománya és olvasottsága meghaladja jócskán a vásárolt digitális kiadványokét.

…

E-book Nation
Brought to you by: OnlineUniversities.com

Könyves valóságshow 5. Mesterfogások

2012. május 9. Kerekes Pál

A könyv nemcsak szellemi, hanem művészi és ipari munkának az eredménye is. Persze ezt ritkán tapasztaljuk meg, a könyv anyagisága szinte fel sem fogható. Akkor kezdjük érzékelni, hogy a könyvtest sem más, mint puszta matéria, mikor romlásnak indulnak az összetevői: a lapok kicsúsznak a kötésből, a borító foltossá, pecsétessé válik, egyes oldalak sarkai leszakadoznak.

Mint az előző részekben láttuk, a könyv lapjait is lehet restaurálni, mint egy festményt. De ha már a lapok ismét helyükre kerültek, újra szépen olvashatók, természetesen felmerül, hogyan lehetne megvédeni a kötetet, hogy még további száz éveket kitartson?

A restaurált lapok újbóli összeállítása, rögzítése. A könyvtömb újra egyben, egészségesen.

A legfontosabb természetesen a kötés. Ez a lényeg. Igen ám, de ez nem éppen olcsó mulatság. A könyvkötő mesterrel tanácskozásba kezdtünk. Arra jutottunk, megfelelő lesz egy félbőr kötés is, hiszen nem lesz erős használatban a könyv. Olvasni fogják, forgatni a családban, most és vélhetően a következő nemzedékek, de ez azért nem ugyanaz, mint a háborús költözések, vagy a könyvek elhagyása valamelyik pincében évtizedekre, míg a család nem kerül ismét abba a helyzetbe, hogy tisztességes könyvespolcot tegyen a lakásba. Mert ilyesmi sorsokkal néztek szembe azok a könyvek, amiket én örököltem szüleimtől, nagyszüleimtől.

Na igen, de milyen bőr legyen a kötés, és milyen színű? A borító milyen mintázattal készüljön? Szépen elvitázható kérdések, nem kevés e-mail váltásba került a végleges kívánalom megfogalmazása.

A gerinc már kialakítva, a bordák is a helyükön. Még a felirat, az aranyozás hiányzik

Vöröses-barnás lesz a gerinc, rajta bordázat. Mi tagadás, az nagyon elegáns, sőt kimondom: előkelő. Sohasem gondoltam, hogy azon fogok morfondírozni, hogy három vagy négy gerinc kerüljön kialakításra.

És mi legyen a felirat a gerincen? Világos, hogy aranybetűkkel, de a szóban forgó könyvnek rettentő hosszú címe van, sőt alcímmel is rendelkezik. Az egész címszerkezet természetesen nem fér rá a szűk kis felületre. Maradt a cím első két szava: Mohács után. És persze a szerző neve: Acsády Ignác. Kicsit zavaró ez a rövidség, de végül ez maradt az egyetlen kompromisszum.

A bőrkötés már kész, a gerincek is a helyükön, a papírborító is a helyén. Még a valós, végleges díszpapír bevonat hiányzik

Az ember elnézi ezeket a képeket, és szinte az gondolja: ez már nem is kötés, hanem ácsolás, könyvépítés.

Szerkesztői self-publishing: témák vonzásában

2012. május 8. Kerekes Pál

A független publikálás, szerzői kiadás fogalma többnyire azt fedi, hogy valaki a saját művét – kiadó nélkül – közvetlenül egy online felületen publikálja.

Kezd azonban kibővülni a privát könyvmenedzselés. Az a mozzanat, hogy a feltöltő a maga művét teszi közzé, már nem teljesen igaz. Megjelent az a forma is, hogy egy irodalombarát, egy lelkes amatőr, egy téma rajongója maga tesz föl olyan alkotásokat, amelyek nem friss írások. Éppen fordítva: nagyon is régiek. Gomolyog körülöttük a feledés homálya. De van, aki úgy gondolja, ez nem jó fejlemény. Hiszen igencsak léteznek olyan évtizedes, évszázados remekművek, amelyek ma is érdekesek, vonzóak. De persze már nem várható, hogy irdatlan példányszámban vásárolnák meg az érdeklődők, szellemi kíváncsiskodók. Így nem is kerül piacra, nem lehet nyomtatva vagy elektronikusan megvenni.

Akad azonban szenvedélyes könyvbarát, aki nem szívesen nyugszik bele az üzleti alapon kialakult mellőzésbe. Ma már minden könyvnek van esélye. Kialakulnak a szerkesztői self-publishing műfajok. A könyvkonstruktőr igyekszik megóvni az írásművet az enyészettől.

Read more »

eBook panoráma

2012. május 7. Kerekes Pál

(Az írás egy üzleti terv bevezetőjeként készült.)

…

Az elektronikus könyv, mint a ma és a jövő emberének művelődés-technikai eszköze, világszerte az érdeklődés középpontjában áll. A fokozott odafigyelés – túl a tech sikkeskedésen – egy ellentmondásokat rejtő kérdéskörnek tudható be: miközben a tudás mennyisége növekszik, ezzel arányosan képes-e az átlagember a kiszélesedő információ-folyamot kezelni? Hozzájuthat-e olyan eszközökhöz, amelyek nem lerántják az ismeretek örvényébe, hanem éppen ellenkezőleg, felszínen tartják? Az e-book visszaadhatja a hajdani kulturális biztonságot, amit egykoron a könyv jelentett. Zsebünkben egy egész könyvtárral élünk.

Ma három részprobléma körül zajlanak az e-könyves  viták, a fejlesztések igyekeznek egyenként, vagy – kényszerű megalkuvásokkal – integrált megoldásokat találni:

Az e-könyv, mint tartalom. A fő kérdés az, hogy az elektronikus könyv az külön műfajnak számítható-e, vagy csak egyszerűen a nyomtatott könyv digitalizált változata? Új megközelítések bőven vannak, csak néhányat említve: hibrid-könyv, könyv-applikáció, média-könyv. Ezeknek a lényege, hogy a szöveg központúság megtartása mellett, a szöveg maga mégsem hasábokba rendezett, hanem lapszélen vagy lapaljon fut, a központi helyet más ismeret-csatorna (video, kép, animáció, stb.) tölti be. De gombnyomásra az originális könyv elrendezés is választható természetesen. Jellemző az interaktivitás, a továbblinkelés, rendelkezésre állnak a beépített szótárak, tudásbázis szolgáltatások. A könyvtest hiányát lapozgató vizuális élménnyel igyekeznek enyhíteni. Az oldalak egymásra fordulnak, papírsuhogás hallatszik.

Az e-könyv, mint eszköz. A nagy kérdés az, hogy az e-könyv-olvasó gépezet elektronikus papíron nyújtsa-e a művet, vagy háttérvilágítással rendelkező, számítógépeknél megszokott kijelzőn? A nagy klasszikus, a Kindle eredetileg e-papírra épített, de az újabb fejlesztések a tablet-ek irányába haladnak, azaz az iPad-szerű multifunkcionális, multimédiás, mini-számítógép irányába. Ez azt jelentheti, hogy az e-könyv a média-műfajok, és nem az olvasás-keretek közé kerül. Elveszhet a jól megírt és jól olvasott könyv katarzisa. Papír zsebkendős szipogás válthatja a megrendülést.

Az e-könyv, mint üzleti modell. Az e-könyv óriási előnyei mellett rendelkezik egy hatalmas hátránnyal: nincs kialakult, pénzügyileg is eredményes terjesztési rendszere. Az e-book, ha nem lesz piacképes termék, tehát minden közreműködője nem részesülhet a munkája szerinti díjazásban, akkor melléktermékként végzi

valamelyik online vegyeskereskedésben;
vagy hálózati szolgáltatónál;

vagy esetleg média-nagykereskedőnél.

A kolozsvári nyomda iniciáléiból (XVI. század)

Az amerikai e-book kutatások szerint az e-könyv vásárlók egyre aktívabbak, egyre többször nyomják meg az entert könyvbeszerzési célra. Meglepőnek tűnhet, ugyan egyes vélemények szerint nagyon is érthető, hogy az e-írásművek barátai növelik a printet illető kiadásaikat is. A könyvtest vonzása nem szűnt meg, csak nem biztos, hogy az érdeklődők elmennek a kiválasztott kötetért a boltba. Postán, gyakrabban csomagküldő szolgálattal hozatják a megkívánt alkotásokat a webes rendelésekhez szokott fogyasztók.

A Book Industry Study Group (BISG) kutatásvezetője, Angela Bole így összegez: „Nem lehet években mérni az e-book iparág trendjeit. Hónapról hónapra gyökeres változások zajlanak, szinte lehetetlen megfogni a folyamatokat, olyan gyorsan történik minden.”

Az e-könyv-olvasó eszközök használói egyre több könyvet vesznek, de nem a könyvesboltokból. Egyértelműen kimutatható, hogy az e-book nyomás a vásárlókra pozitívan hat, új utak nyílnak meg számukra, egyre többször fordulnak a betű világa felé. Kívülről mégis úgy tűnik, hogy baj van, hiszen a könyvesboltok sorra szűnnek meg, a nagy hálózatok csakúgy, mint a helyi kis kultúr-butikok. A számok azt mutatják, nem a művek a vesztesek, hanem a forgalmazók, a vásárlások súlypontja áthelyeződik a hálózati kereskedelemre.

A magyarországi helyzet eltér a világtrendektől. Itthon nem tesznek közé adatokat sem az e-könyv forgalomról, sem az e-könyv-olvasó eszközök piacáról. Becslésekre vagyunk utalva. Kiadói magánbeszélgetésekben elhangzott, hogy az e-könyv fizetős forgalom szinte alig mérhető, olyan csekély az értékesítés. Más a helyzet természetesen a valós e-könyv használatra vonatkozóan. Az olvasók igénybe veszik a szinte kimeríthetetlen ingyenes forrásokat, mint a Magyar Elektronikus Könyvtárat, vagy a Gutenberg Projekt végtelen virtuális könyvespolcait.

Könyves valóság-show 4. Lapkozmetika

2012. május 6. Kerekes Pál
A könyvtest dekorativitása döntően a címlapon, a borítón, a kötésen múlik.
Első látásra, véletlen érintésre meg lehet kedvelni egy kötetet. Furfangos rajz, finom díszítés, ízléses kötés – ezek a fő élmények. A nívósság igénye azonban a lapokra is kiterjed. Senki sem szereti a tépett, gyűrött, piszkos papírt: közel száz év alatt az Acsády könyv oldalai jelentékeny károkat szenvedtek.
De lehet-e javítani a vékony, sérülékeny lapokat? Nem gondolná az ember, de lehet. A következő fotósorozat bemutatja, mi történik.

Könyv szétszedése ívekre

Az oldalakat kisimítják, a penészes részeket eltávolítják, és javító-masszát kennek a hiányokba.
Eredeti borítók javítva, a lap szélén láthatók a feltöltések

A javítás után visszaszínezik az oldalt, de természetesen nem az eredeti colort veszik figyelembe, hanem az idők során kialakult egyedi felület mintázatát.

Az új címlap. Látszik, hogy nincsenek hiányok a lapon, de nem tűnik fel a pótlás.
Tulajdonképp rendkívül egyszerű dolog a javítás, mint látható. A valóságban természetesen nagy szakértelmet, tapasztalatot, gyakorlatot igényelnek azok a munkaműveletek, amelyeknek az eredménye a képeken láthatók.
Persze a restaurálás technikai bravúrjai lehetőséget adnak a hamisításra is. Könnyen lehet pótolni egész oldalakat észrevétlenül. Éppen ezért az árveréseken mindig jelzik, hogy a könyvtétel melyik lapja korhű másolat az eredeti alapján.

Ó-könyvek újra startvonalon: favoritok lehetnek

2012. május 4. Kerekes Pál

A hagyományos könyvesboltokkal szemben talán a legnagyobb előnye a virtuális kultúrcikk üzletnek a végtelen raktér. Az internetes áruházban – ha valóságos fizikai jelenlétben számolnánk – a termékekkel teli polcok akár körbeérhetnék a Földet. Nem lenne probléma. Túlnyújtózhat a Galaktikán a tudásipar, helyhiánnyal nem kell számolni.

Éppen ez a bőség, a fizikai keretek megszűnése hozza helyzetbe a könyvek régi kiadásait, illetve magát a művet, legyen az több évtizedes, vagy akár sok évszázados alkotás. Ugyanis látni kell: a könyvterjesztés XIX.-XX. századi modellje csak a kurrens könyvek adott példányszámú kereskedésére volt alkalmas. Elsősorban a helyhiány miatt, hiszen nem volt képes raktározni hosszú időszakokra könyvek sokaságát. Másrészt a tőkemegtérülés kegyetlen valósága sem tűrte a termékben heverő befektetés luxusát: az eladatlan könyv vissza nem térülő invesztíció. A sortiment kereskedelem és ügynöki terjesztés a néhány éven belül profitábilis, nagy példányszámban eladható könyvek forgalmazását tette csak lehetővé.

Olyan, már korábban megjelent tanulmányoknak, írásoknak, amelyek a kereskedők és kiadók számításai alapján csak kis példányszámban adhatók el ismét, nem kerülhetnek közönség elé. Nem éri meg a könyves profiknak. És az sem, hogy – bár nyilvánvaló értékekről van szó – egy adott eladott példányszámra nem kalkulálható műveket világra segítsenek. Nem fér bele a keretekbe az ilyen finomkodás. (Az már persze más kérdés, hogy a kiadók szimata sem mindig tökéletes: hány és hány félretett, lesajnált kézirat aratott mégis sikert. De ez más ügy.)

A Röpke Lapok, Kner Imre által szerkesztett tipográfiai folyóirat egyik címlapja

Az elektronikus könyvdék azonban képesek új életet lehelni a megjelenésében kifakult, de tartalmában máig élő írásművekbe. Sőt, valóságos aranybánya a régi könyvek listája. Új impulzusokat, szenvedélyes inspirációkat kaphatnak a kiadók és az olvasók az elfeledett, vagy annak gondolt könyvek újratálalásában, elérhetővé tételében. A digitalizálás, mint varázsvessző, újra feléleszthet sok-sok, az idők folyamán csak éretté nemesedő alkotást.

A folyamat kétszereplős.

A kiadók, e-book cégek maguk is felfedezhetnek újra becsült régi szerzőket. Van is erre sok példa: elég a Multimédiaplaza vagy a Fapadoskönyv kínálatára tekinteni. De sok más példa is van, említhetem a Publio Kiadót is. Már most is kínál az e-könyv terjesztő cég múlt századi vagy még korábbi memoárokat, életregényeket. Rövidesen elindul a Publio Klasszik sorozat, és a Publio Old Select. Mindkét folyam hajdani könyvsikereket tár újra az olvasók elé.

A másik izgalmas szellemi kaland az írók oldalára tevődik. Ha a szerző végigtekint – ha van neki ilyen – a műveit szép sorban őrző könyvespolcon, megakadhat a szeme több olyan íráson is, amit érdemes lenne újból közönség elé bocsátani. Digitálisan persze, nem borzolva a kiadók gazdaságisainak idegeit. Szinte befektetés nélkül, a terjesztés durva költségelemit kihagyva. Fölmerülhet az is, hogy esetleg ebből az alkalomból érdemes lehet a könyv egyes részeit átírni, vagy magát az egész írást újra szerkeszteni. Ez mind lehetséges.

A Publio Kiadó a jövő héten jelenti be egy ilyen írói újrakiadás sorozat elindítását. Éspedig egy nagyon népszerű, populáris műfajban publikáló szerző könyveit helyezve a digitális kínáló polcra. Milyen nagy sztorik voltak néhány évtizede ezek a kiadványok, hogyan kapkodták olyan példányszámban, amit ma már elképzelhetetlennek tartunk. Ma is megélnek ezek a hajdani sikerek?

Kner könyvek terítéken

Persze a marketingeseknek is át kell állítaniuk a módszereiket az „old fashion” könyvek eladásához. A cím mellett kötelezően felbukkanó szlogen-buborékba nem feltétlenül az „új” szócskát kellene bedizájnolni. A „régi” vagy „ó-kiadás” emblémával szignált címlapot is lehetne dinamikus reklám fogássá alakítani.

 

« Korábbi bejegyzések
RSS FeedRSS csatorna

Powered by WordPress