Nem faljuk a digitális könyveket! (És ha mégis?)

A Magyar Nemzet körképet közöl az e-könyvek helyzetéről. A napilapos egyszerűsítésekkel operáló cikk nem tudósít, hanem sugalmaz. Mégpedig azt, hogy nem olvasunk elektronikus tartalmakat. A szerző összegzése szerint legalábbis. Abból következtet, hogy mit mutatnak a könyveladási statisztikák. A magyar helyzetet

Ki beszél itt e-bookról? Képernyőre szcenírozott irodalom hódít

Az e-book nem informatikai, hanem könyvészeti fejlemény. (Irodalmi értelemben természetesen.) Az elektronikus könyv előképe nem a számítógép, nem a szövegszerkesztő alkalmazás, hanem az a textualitás, amely képes változni évezredektől évezredekre, évszázadokról évszázadokra, vagy napjainkban, akár évtizedenként. A hardver-gyártók, szoftver-programozók csak

A könyv halott. Pont nem, és éljen a könyv!*

Nem hogy kevesebb nyomtatott könyv fogy, éppen ellenkezőleg: egyre meredekebben nő a print kiadványok forgalma – derül ki egy brit statisztikából. A hagyományos könyvkereskedelem öt százalékos bővülést realizált 2014-ben a szigetországban. Ugyanakkor az is tény, hogy Angliában a teljes könyvforgalom 30

Új könyvhelyekről, olvasási szokásokról

A legokosabb lenne a nyilvános WC-ék fülkeajtóinak belső oldalára – szembe a dolgát végzővel -, illetve a piszoárok szabad felületeire könyvreklámokat elhelyezni: végtére is ilyenkor olvasnak a legtöbben – állítja egy merész elemzés. Tovább finomítja a gondolatot a szabad pr-szemléletű

Nem harap az olvasó. Vagy mégis?

Karinthy Frigyes az „Együgyű lexikon” című szatirikus gyűjteményében így ír az olvasóról: Az olvasó „Sajátságos, a természettudósok tanúsága szerint csak igen ritkán megfigyelhető jelenség, melynek okát a terápia sikertelenül keresi. Külalakja egészen olyan, mint az embereknek és a többi íróknak:

Murányi Vénusz: a század szerelme e-könyvben

Az e-könyvkiadók igyekeznek a nyárhoz alkalmas olvasnivalót kínálni. Úgy számolnak, hogy a napfény varázslatos hatására az üdülők könyvet ragadnak, mégpedig krimit. Ennek megfelelően állítják össze az e-book akciókat. Igazolódik-e a várakozásuk, nem tudom. Ami viszont napi tapasztalatom: a Zamárdi szabadstrandon,

Az e-book fantom és az olvasás igaz problémái

Vitára ingerlő írást tett közzé Kulcsár Szabó Ernő akadémikus Az irodalomértés- és oktatás néhány kérdéséhez alcímmel. Az Iskolakultúra legfrissebb számában közölt tanulmány főcíme: Tárgyi élvezet vagy történő igazság? Röviden összefoglalva: az esszé az olvasás mai helyzetével foglalkozik. Ám nem szociológiai

Minek nevezzelek: Közlés-produkció? Szöveg-applikáció? Text-architektúra? Esetleg: könyv..?

Az e-könyv évek alatt megérdemelt pozíciókat vívott ki magának az olvasás világában. Üzletileg azonban az e-könyv konstrukció még nem kristályosodott ki. A kereskedelmi célú e-könyv nem termel elég bevételt, a digitális könyvkiadás anyagi alapjai hiányoznak. De a helyzet változóban van

Kindle, Nook, Kobo: a plasztik papirusz győzteseinek krónikája

Az e-book forradalom vitathatatlanul egy új kijelző felület megjelenéséhez köthető. Az első sikeres e-könyv-olvasó – a Kindle – nem a mobil telefonokban, vagy notebook-okban megszokott, háttérvilágítással rendelkező, elektronikus hatású, műfényű képernyővel került forgalomba, hanem egy papírhatású, teljesen természetes könyv impressziós

Az e-tartalom a Parnasszusra tart, de a könyvek, könyvtárak még sokáig velünk maradnak

Új kulturális magazinnal gazdagodott a hálózat. Az online megjelenésű, de a képernyőn betördelt folyóiratként is olvasható DiBiz periodika az Internettel és a digitalizációval, mint társadalmi realitással foglalkozik. A technikai részletek kevéssé vagy alig kapnak hangsúlyt. A tanulmány igényű rövid ismertetők

Volt egyszer egy fiókkönyvtár…

Évek óta sötétlő, poros kirakattáblák csúfítják Józsefváros egyik körútra nyíló, hangulatos szegletét. A Gutenberg téren megszűnt a könyvtár, a szépen felújított játszótér környezetében nincs többé a 9. számú Szabó Ervin gyerek- és felnőtt téka. Honnan tudom, hogy „Kilences”, hiszen ez

Elektron pihe párna alá e-bookot rejt az olvasó*

A XX. század elején az avantgárd művészeti és irodalmi mozgalmak, lendületes formabontó kísérletek mellett, nekibuzdultak magának a könyvnek, mint szövegtérnek – felfogásuk szerint, mint merev, kötött kulturális architektúrának – a megújításába is. Kiáltványok és programnyilatkozatok sokaságában vizionálták az „Új Könyvet”,

Drákói törvény az írók ellen

„Az írót úgy kellene nézni, mint gonosztevőt, aki csak a legritkább esetekben érdemel fölmentést vagy kegyelmet: ez volna a könyvek túlságos elszaporodásának ellenszere.” Ezt nem most állítja egy könyv-ideges személy. Száz évnél régebbi igény a betű-tenger apasztása. Nietzschétől származik az

Kit lehet irodalomképesnek tekinteni?

A self-publishingról mondták: olyan, mint a mazsola, minden jóban benne van. Ehhez kapcsolódik Guy Kawasaki axiómája: „A self-publishing kialakulása és elterjedése a legjobb valami, ami az idők folyamán valaha történt az írókkal.” A teljes könyvszakma meglepetten figyeli a független kiadású,

Amazon elleni eljárás: a pereskedés igazi okáról is szó esik? A tizennégy karátos autó hamis története

Trösztellenes vizsgálatot indított csütörtökön az Európai Bizottság annak kiderítésére, hogy megfelelnek-e az uniós versenyjog előírásainak az Amazon elektronikus könyvek terjesztésére vonatkozó megállapodásai. Az e-könyvek forgalmazását célzó szerződések esetében két dolog is szemet szúrt a Bizottság versenyjogi főigazgatóságának, amelyek brüsszeli megítélés szerint

Mit olvas a magyar e-könyves? Útban a valóság felé…

  A Bookline készített egy kérdőívet. A könyves cég munkatársai szeretnék felmérni az e-könyv olvasók szokásait. Általában nem hiszek – bölcsészeti területeken – a papírízű, mesterkélt rákérdezéses kutatásokban. Ez esetben azonban szívesen ajánlom tanulmányozásra a kérdéssort. Érdekeltség is fenáll, aki

Katt, katt, olvasás indul! Az egyszerűsített könyvtár alapelve

Az egyesült államokbeli könyvtáros szövetség (American Library Association, ALA) frissen megjelent havi magazinjában összeállítást közöl a digitális könyvkultúra könyvtári helyzetéről. A lapszám összefoglaló címe: Digital Futures. A szabadon letölthető, újságszerűen lapozhatóra applikált látványos kiadvány a közkönyvtárak és az e-book viszonyát

Friss könyv 1905-ből: még továbbiak várnak felfedezésre

Az informatika, az e-book egyik nagyszerű adománya az, hogy a nyilvánosság eléréséhez nincs szükség drága nyomtatásra. Ha úgy gondolja az olvasó, hogy olyan tartalomra lelt, amit érdemes újra közreadni, szinte nincs akadály az ismételt felhasználás előtt. (Természetesen a jogi keretek

E-könyv: milyen eszközön olvassuk? Kindle megy, tablet, telefon jön?

Olyan időben élünk, amikor a kultúránk abban a veszélyben forog, hogy a kultúra eszközein megy tönkre” – állítja Nietzsche 130 évvel ezelőtt. Olyan korban jelezte a technicizmus veszedelmét a filozófus, amikor még az elektronika, mint a rádió, tévé, pláne az

Könyvterek, digitális szalonok, e-book teraszok

A könyvtár élményközpont. Rekreációs csarnok. Bibliopláza. Ilyen és hasonlóan izgalmas, új megközelítésekkel írja le a jelenkori könyves műveltségi központokat, a könyvtárakat, Balogh András „Könyvtár, közösségi tér, minőségi-szellemi rekreáció” című tanulmányában*.   Aki jár könyvtárba, vagy csak az előtérig jut, tapasztalhatja: a

Hódító új könyves szenvedély: felnőtt kifestő füzet

A könyv változik, divatőrületek követik egymást. Ha egy plázás könyvcsarnokba lépünk, ebből nem sokat érzékelünk. Ezer és ezer kötet nyugszik a padlótól a mennyezetig futó könyvespolcokon. A monumentális, nyomasztó sorok között alig tévelyeg néhány vásárló. Aki arra botladozik, az is inkább

Budapest csodálatos könyvtárai – a legnépszerűbb amerikai e-book szakfolyóirat beszámolója

A Teleread, a legrégebbi és máig tájékozódási pontnak tekinthető online e-könyv szakmai napilap, mai posztjában képes beszámolót közöl Budapest legszebb könyvtárairól. Nem az e-book géptermekről, hanem a könyvespolcokkal borított olvasószobákról, kötetek tárlói között megbújó barátságos sarkokról. Az ismertető budapesti források alapján

Hány e-könyv van a világon és Magyarországon?

Aki szeret olvasni, kíváncsi-e arra, hogy hány könyv van a világon. Nem tudom, talán igen, talán nem. Az olvasási kedvet aligha növeli, ha rátör valakire a számadat: a könyv, amit forgat, vagy digitálisn pörget, csak egy a millió közül. Vagy

Eldorádó: belépés a könyv rengetegbe. Az OSZK új digitalizációs projektje mától elérhető

Az MTI tudósítása nyomán a Kormány.hu oldalról letölthető az Országos Széchényi Könyvtár ELDORADO programjának indulásáról szóló fényképes beszámoló. Rövidített változatát közöljük:   „Szerdától elérhető az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO), amely a magyarországi könyvtárak könyvállományának és a kapcsolódó

A független könyv irodalmi és kiadói modellje – első hazai szakkönyv a self-publishingről

A kész kézirattal rendelkező, és self-publishing kiadást tervező szerzők mennyisége százszor nagyobb, mint a professzionális kiadásban lehetőséghez jutó írók száma – állapítja meg egy belső használatra szánt, a független könyvpiacot elemző tanulmány. Új jelensége a Gutenberg-korszaknak a literátori közlésigény ilyen

E-book és Gutenberg: szorosabb a kapcsolat, mint gondolnánk?

A Gutenberg-életmű értelmezése koronként változik, azzal összefüggésben, hogy milyen átalakuláson megy át éppen a nyomtatott kiadványok világa. Természetes, hogy másként látták a szerepét a nyomtatott könyv első évszázadaiban, majd a tömegkönyv korszakában, és ma, az elektronikus könyv virtualitásában, egy olyan

Readfy siker (botrány)sztori: olvasás reklámszpotos megszakításokkal

Az e-könyv évek alatt megérdemelt pozíciókat vívott ki magának az olvasás világában. Egyre több szöveg kerül kijelzőkre, az olvasók elfogadják ezt az információs betűcsatornát, irodalomélvezeti elektronikát. A folyóirat-kultúrában az online megjelenés szinte teljes mértékben átvette a print változat évszázados szerepét.

Mi is az a blog? Talán e-könyv kezdet? Vagy e-book morzsálás?

A könyvművész, nyomdászmester és kiadó, Kner Imre így vall a Könyvről 1937-ben:  „…a könyvnyomtatás mindig hatalmas tényezője volt az emberi kultúra fejlődésének, s azt nemcsak szolgálta, de alakította is. A könyvnyomtatás mindig hatása alatt állott kora összes műszaki és gazdasági,